🔸Eldobva 🔸/ Mennyből a pokolba /

✒ 32. ✒

Ben

A hetek szorgosan telnek. Minden egyes nap kín szenvedes míg nem láthatom Lénát.
A sulit abbahagytam, hogy dolgozhassak. Minél előbb el akarok cuccolni Axeltől. Két állásom van. Napközben egy autó szerelő műhelyben dolgozom, éjjel pedig egy bárban pultozok.
Minimalizáltam a kiadásaim így gyűlik a pénz a lakásra. Pár hónap és lesz annyi pénzem, hogy egy jó lakást kivegyek, ahova nem szégyenkezve viszem fel. Tudom, hogy ez még rengeteg idő, Amanda mondta azt is, hogy Léna borzasztó nehezen viseli. Gyűlölöm magam, amiért újra fájdalmat okozok neki. De ide nem hozom fel.

Axel és Maja szakítottak, úgy egy hétig voltak külön, aztán kibékültek. Meg is érdemlik egymást.

Ma reggel korábban keltem, elkészültem és elindultam a műhely felé. Kis kerülőt tettem az iskola felé. Léna épp akkor szállt le a buszról amikor beértem. Lebuktam, hogy ne lásson meg.
Kis ideig figyeltem. Két fiú az osztályból odament hozzá. Nem akartam látni ahogy, enyelegnek, így nagy gázzal elhajtottam. Elég hangosra sikerült az indulás, ha az előbb nem is vett észre, most biztosan.
Gyanúm hamar beigazolódott. Néhány perc múlva SMS-t kaptam Lénától.

"Ha már leskelődni idejössz, akár találkozhatnánk is. Nem gondolod?
Hiányzol Ben!"

" Sajnálom. Amint megoldódik a helyzet ígérem.
Szeretlek Léna!"

"Nem tudom meddig bírom még ezt. "

Ettől tartottam, bele kell húznom. Ma gőzerővel javítottam az autókat, délutánra üres volt a műhely. Ez így ment körülbelül még két hétig mikor a főnök behívott.
- Mi ez a nagy hajtás Ben? A kollégáid nélkül is durván jól teljesítesz.
- Kell a pénz. Lakást kell kivennem, amit fent is kell tartanom.
- Ennyire szar a helyzet? - nézett rám - Éjszaka is dolgozol. Nem fogod ezt sokáig bírni.
- Bírom. Mindent kibírok.
- Tudod mit?! - húzott ki egy fiókot - Tessék. - nyújtott át egy vaskos borítékot.
- Ez mi? - meglepődve néztem a borítékra majd a főnökömre.
- Prémium. A fiúk kapnák. De be kell látnom nem érdemlik meg. Hisz te güriztél.
- De ... nekem ez nem járna.
- Tedd csak el. Megdolgoztál érte! - kellt fel - Holnapra pedig szabadnapot adok. Illetve itt egy szám. Nagyon jó ismerősöm. Hirdet egy lakást. Említsd meg a nevem, ha tetszik.
- Hálásan köszönöm. - eltettem a borítékot a szekrényembe, majd vissza mentem dolgozni. Este nem mentem a bárba. Így volt időm lakásokat nézni. Kép alapján a főnök ajánlata a legmegnyerőbb. Nagy panel lakás, két szobával. Nappalival egybe nyitott étkezővel, nagy konyhávál, egy méretes fürdővel, erkéllyel. Ár ugyan nem szerepel a hirdetésben, remélem megfizethető.

Kicsit tovább aludtam mint terveztem, egy kávé után tárcsáztam a lakás tulajdonosát.
Rövid beszélgetés után megegyeztünk hogy megnézem a lakást. Az otthonnal szemben lévő felújított tömbhöz kellett jönnöm.
Amanda épp a kapuban sepregetett amikor oda értem.
- Ben! De jó téged látni! - ölelt át.
- Szia. Jól vagytok? Léna?
- Iskolában van, még mindig nehezen viseli ezt a helyzetet.
- Hamarosan véget vetek ennek. Oda megyek lakást nézni. - mutattam az ingatlanra.
- Szorítok, hogy sikerüljön. Szeretnélek már boldognak látni titeket.

Ezzel át is sétáltam és csengettem. A férfi hamar kijött. Körbevezetett, a lakás gyönyörű.
- Megkérdezhetem honnan hallott a lakásról?
- A fönököm adta meg a számát.
- Harry ?
- Igen. Nála dolgozom.
Nem is kérdezett mást, hozta a papírokat.
- Ha megfelel akkor itt írja alá.
Olcsóbb mint gondoltam. Aláírtam a szerződést , a kezembe adta a kulcsokat, kifizettem az első két hónapot majd távozott a lakásból.
Hihetetlen hogy megoldódott. Közel két hónap után van egy lakásom. Bezárkódtam, elmentem Axelhez a cuccaimért és haza mentem. Késő lett mire a helyére pakoltam a dolgokat. Össze írtam mit kell megvennem. Alig várom, hogy elmondhassam Lénának. Hogy megmutassam a lakást és gond nélkül velem lehessen. Akár a pólónban, akár az nélkül. Párszor hívtam este, de nem vette fel. Ideges lettem.
Remélem még nem késő.

⚘⚘⚘
Mit gondoltok? Késő? Várt rá ennyit Léna?
Várom a kommenteket!
Puszi.
❤
⚘⚘⚘