8 Vámpír 1 Helyen [BEFEJEZETT][BTS]

Sírás ezerrel

                      Zsófi szemszöge 

-Nyugi most már nem bánthat.- Simogatja hajamat Yoongi, bólintottam egyet. 

-Zsófi miért nem használtad az erődet?- Kérdezi Namjoon. 

-M..milyen erő?-  Kérdezem tőle, miközben felé fordulok. 

-Namjoon  ott még nem tartunk.- Mondja T.O.P. 

-Miért nem?!-  Kérdezi kicsit idegesen. 

-Még csak az íjászatnál tartunk, és a közel harcnál.-  Mondja nyugodtan T.O.P.

-Én ezt nem hiszem el, születése óta vele vagy nem igaz hogy nem lehetett volna meg tanítani kb mindent 17 év alatt!-  Emeli meg hangját Nam. 

-Képzeld el nem, nem tudtunk el jutni odáig, és ebben senkinek sincsen hibája!- Mondja T.O.P. de már ő is meg emeli a hangját. 

-Fiúk legalább ne a gyerekek előtt veszekedjetek.- Próbálja a két felnőttet le csitítani, de hiába ők folytatják. 

-ELÉG LEGYEN!-  Üvöltöm túl a két felnőttet, mire meg szeppenve rám néznek. 

-Lehet ezt csöndesebben is meg beszélni, Kook már sír annyira nem bírja a feszültséget!- Mondom nekik idegesen, a két felnőtt végre magába szállt. 

-Rendben, Zsófi te este ahogy senki se, nem mászkál és Zsófi heti 2 órád lesz T.O.P.-al.- Jelenti ki Namjoon. 

-Nincs időm, a heti 2 órára.-  Mondom neki. 

-Nem érdekkel, meg oldod valahogy.-

-Baszd meg!- Káromkodtam magyarul. 

-Hogy mondtad?-  Kérdezi. 

-Sehogy.-  Mondtam neki, majd a földet kezdtem el pásztázni.

-Na jó!-  Szólal meg Jin, rá kaptuk tekintetünket. 

-Mindenki  ki megy és azt csinál amit akar de Zsófi és Namjoon ezt meg beszélik, akár még T.O.P. is!- Mondja Eomma, fel álltam Yoongi mellől. 

-Oké, Zsófi, T.O.P. szobámba.- Mutat az ajtó fele Namjoon, ki mentem a szobámból, majd át mentem a Namjoonéba, mögöttem T.O.P,  Nam cammogott utánunk. 

-Üljetek le!- Mondja Namjoon, én le ültem az ágyra, míg T.O.P a mellette lévő fotelbe foglalt helyet, Namjoon meg állt velünk szembe, pontosabban a szoba közepén. 

-Zsófi, féltelek.- Guggol le elém Namjoon. 

-D..de akkor miért üvöltöttél T.O.P.-al?-  Kérdezem tőle, de attól függetlenül még a földet pásztázom.

-Az idegesség beszélt belőlem.-  Mondja, fel egyenesedett, követtem tekintettemmel hova megy, T.O.P.-hoz fordult. 

-Ne haragudj hogy ennyire tiszteletlen voltam veled.-  Nyújtja kezét egy kézfogásra, amit T.O.P. mosolyogva fogad.

- Én is ezt tettem volna.-  Mondja T.O.P. miközben meg rázza Nam kezét, egy kicsit el mosolyodtam, majd Nam vissza fordult felém. 

-Zsófi az a helyzet hogy tényleg nem járkálhatsz este egyedül, míg nem tudod használni az erődet.- Guggol le elém Namjoon.

-De tudom használni!- Mondtam neki. 

-Néz rám ha hozzám beszélsz.- Mondja Namjoon, rá néztem.