8 Vámpír 1 Helyen [BEFEJEZETT][BTS]

Mindig tudsz újat mutatni

      Zsófi szemszöge

Lassan vezetett Suttyóm az egyik bútorboltba. Ami mellett volt egy festék bolt is. Elsőnek a festéket vettük meg. Indián szürke lett a választás. Utána mentünk az egyik bútorboltba.

Néztünk ki francia ágyat, kettő éjjeli komótott. Egy bazinagy ruha tárat, szőnyeget, könyves szekrény. Ezt mind betuszkoltuk a kocsi hátuljába, hogy lehajtottuk hátul az össze üllést. Nehezen de befértek a dolgok. Elmentünk a Pepcoba, ahol vettünk egy-két dekorációt.

 Egy nagyobb áruházba bementünk pár élelemért. Megfogtam egy kocsit, és tolni kezdtem a sorok között, közbe Suga valahogy belekötött egy kis gyerekbe és az anyukájába. Mosolyogva mentem barátom mellé. 

-Kikérem magamnak! Nem vagyok gyilkos, csak mert nem mosolygok!-  Szólal meg barátom eléggé idegesen. Szónélkül elráncigáltam Suttyót, és csak kis idő után kérdeztem meg tőle mi történt. 

-Az anyuka külsőről megcédulázott azzal, hogy gyilkos vagyok, mert nem mosolygtam a fiára. - Puffog nekem Yoongi.

-Szard le, úgy se ismer.-  Vontam vállat. Még kicsit mindig dúzzogot. Megálltam és egy röpke puszit nyomtam arcára és mentem is tovább a kocsival. 

-Hé!-  Rohan utánam, hisz gyorsabb voltam a kelleténél. Kicsit bevártam. Mosolyogva ölelt át és én is kaptam tőle egy puszit, de én az ajkamra. Amin elkuncogtam magam zavaromban. 

-Menny a gyerekeknek édességet venni, addig én lerendezem a piát.-  MOndtam neki a dolgokat, bólintott egyett, és már az édességes sornak is ugrott. Míg ő a nyamnyamot  nézte, addig én az italokat kerestem. Igazából sok sört, pálinkát, bort, és wiskyt vettem jaa és likőrök mert talán még azokat iszom meg. A legtöbb italt barátaim fogják meginni, meg persze rakjuk le őket a spájcba. 

Suga sok édességel tért hozzám, de miután meglátta az italokat, majdnem kiesett a kezéből az összes. 

-Tudod min gondolkoztam, ennyi szeszes italt, hogy fizetsz ki, ha még gyerek vagy?-  Rakja a cuccokat a kosárba.

-Titok. - Kacsintottam rá. A kasszához mentünk ahova mindent is felpakoltunk. 

-Személygazolványt.-  Szólal meg a kassza mögött az idős néni. Oda adtam neki hamis személyimet, amit hümmögések közepette vissza nyújtott. Az adott összeget kifizettem, addig Suga pakolt vissza.

-Hamis személyi?- Néz rám nagy szemekkel.

-Csak pár év.-  Rántok vállat. Bepakoltunk mindent a kocsikba és beültünk.

-Ugye mást nem veszel hamis személyivel?-  Nézz rám aggódva Yoongi.

-Nyuggesz van, felelőség teljesen bánok ezzel a kártyával.-  Adok arcára egy puszit.

-Rendben.-  Fordul az útirányába, ne hogy össze koccanjunk valakivel. Hívtak a céges telefonon, Charlie volt az.

 Telefon

- Szia Charlie.-  Köszöntem neki.

-Szia, 2 nap és koreába jutok, beülünk majd egy kávézóba átbeszélni pár dolgot?-  Kérdez egyből barátom.

-Persze, mehetünk. Tudok egy csöndes helyet.-  Válaszolok neki, majd lerakta. Ahogy láttam Suga feszült lett, ahogy beszéltem vele.

-Suttyóm féltékeny vagy? -Mosolygok rá féloldalasan.

-...- Nem szólalt meg, csak morcosan nézet maga elé. Átkaroltam nyakánál fogva.

-Ne legyél az, csak is téged szeretlek.-  Nyomtam puszit ajkaira. Szemei tányér nagyságúak lettek, de egy mosolyt eleresztett. 

-Nya vigyük be a cuccokat.-  Engedtem el fogságából, és szálltam ki a kocsiból. Ő még egy kicsit maradt a kábúltság hatására.

Kinyitottam a kocsi hátulját és oldalát, és a festékeket kiszedtem, és ahhoz kellő cuccokat. Yoongi kiszállt a kocsiból, megfogta a vödröket és bevitte őket, miután kinyitottam az ajtót neki.

Köszöntünk a kanapén csövezőknek, és felemntünk a szobába, a bútorokat összetoltuk és letakartuk őket ilyen zsák féleséggel. Átöltöztünk itthoni ruhába. Okosak voltunk,  mert ezt az után tettük, mikor minden bútort letakartunk, szóval tolvajokat megszégyenítő tudással csentünk ki a dobozainkból otthoni ruhákat. 

Bekevertük a festéket, és elkezdtünk nyitott ablaknál festeni. Gyorsan száradó festéket vettünk, ami úgy egy éjszaka alatt megszárad. Namjoon nekünk segíteni, ne hogy kárt okozzunk magunkban, kettő festékes vödörrel és ecsetekkel (?).

[...] Ahhoz képest Namjoon eltört 1 ecsetet, aminek fából volt a nyele, mi se tudjuk hogyan csinálta, de nevettünk egy jót.

-Végre kész vagyunk.-  Terültem ki a letakart parkettán. 

-Gyertek ebédelni.-  Nyit be Taehyung, Yoongi felhúzott a földről és hárman, mint akik jó munkát végeztek. És tényleg! Ültünk le ebédelni. 

Sokat kacagtunk.

-Láttátok? Gdragon megosztott egy videót. A koncertnél még sok éve, volt egy pici lány, akire vigyáznia kellett, és a koncert helyszínen rohangállt és őt kereste. - Mesélte Taehyung.

-Megtudod mutatni a kis lányt?-  Kérdezem tőle nagy kiváncsisággal. Míg kereste a telefonjában, én is elővettem, és egy kis kori Jiyonggal közös képet kerestem, ami meg is lett. A két képet össze hasonlítottuk. És basszus, az én vagyok.

-Zsófi ugye ez csak vicc?-  Szólal meg Jimin.

-Ne..Nem. - Mondom neki. Azért most rendesen ledöbbentem. Elraktam telefonomat. A többiek döbbenten néztek hol engem, hol a telefont.

-Nyugi van he'. - Ettem tovább a kajámat.

-Mindig tudsz újat mutatni.  -Fogja fejét Namjoon. Elmosolyodtam, a tányéromat a mosogatóba raktam. 

-Köszönöm nagyon finom volt. - Öleltem meg Jincit, és ültem le laptopozni a kanapéra. A többiek is befejezték az ebédet. Én a laptopomat a dohányzó asztalra raktam. És onnan néztem a kijelzőn a filmet amit fülhalgatóval néztem. Jmin ült mellém és fejét az ölembe hajtotta, gondoltam, hogy birizgáljam a haját. Amit meg is tettem, ha ettől boldog, akkor jó. Suga az előttem üllő kanapéra telepedett a többiekkel. Egészen szúró pillantásokat vetett Chimchimre, de én inkább ignoráltam Yoongit. 

[...] A filmnek vége lett, Jimin elszundizott az ölembe. Telefonon hívtak, Bobby hívott.

       Telefon

-Szia.-  Suttogtam bele, hogy a többieket ne zavarjam.

-Áll még?-  Szól bele barátom.

-Jó, hogy szólsz, majdnem kiment a fejemből. - Fogok homlokomra.

-22-kor a pláza előtt. - Rakja le barátom. Telefonomat magammellé hajítottam. Hátra döltem a kanapén és csukott szemmel agyalni kezdtem, mit hogyan kéne csinálni. 

-Zsófi van valami baj? - Kérdezi Namjoon és JIn majdhogy nem egyszerre.

-Csak majd este el kell mennem. - Mosolyogtam rájuk. 

Sziasztok, itt az új rész. Mizu van veletek? Hogy élítek ezt a pár napot? Sajnáljátok, hogy bezárták az iskolákat?