8 Vámpír 1 Helyen [BEFEJEZETT][BTS]

Eomma jogosan fanol...

-Későn jöttél.- Ül le Jin az asztalhoz.

-Áh, ne is mond, utálom az interjúkat. Mindig monoton idióta kérdések, és mind az életedről kapcsolatosak...- Ültem le vele szembe az asztalnál.

-Milyen kérdések például?- Érdeklődik Eomma.

-Mindig megkapjuk azt a kérdést, hogy járunk-e, pedig szerintem látszódik, hogy rohadtul nem!- Akadok ki, amin Jin meglepődött, ezáltal észre is vettem magamat.

-Bocsánat, hogy felemeltem a hangom, csak ez mindig felcsessz.- Hajtom fejemet az asztalra pihenés képpen.

-Nincs baj drágám.- Hallom meg Jin nyugtató hangját.

-És még miket kérdeztek, ami szerinted monoton?- Érdeklődik Eomma.

-Kedvenc kaja, ki a párod, kézen fogható dolog magadon amit szeretsz, milyen nyelveken tudsz beszélni, mi a célja a koncertnek. Csak ennyi volt szerencsére.- Válaszolok neki.

-A legtöbbje tényleg unalmas és monoton, de a párodnál kit tudtál mondani?- Áll fel Jin az asztaltól, ahogy hallottam lejárt a mikró. 

-Mivel azt mondtuk, hogy nem járunk, ugye megkérdezték van-e valakink. Charlie azt mondta nincs, én meg azt, hogy alakulóba van.- Mondom neki, és érzem fejem megint ég. Elém rakja Jin a kajámat, amit egy köszönömmel fogadtam és egyből enni kezdtem.

-Utána meg kérdezte, lehet-e tudni ki az?- Mesélem Jinnek nagy problémáimat evés közbe.

-És elmondtad?- Kérdez tovább

-Nem, azt mondtam, hogy "A szeretteimről semmi adatott nem mondok."- Idéztem fel Eommának.

-Gondolom nem erre számítottak.- Iszogatja teáját Jin.

-Hát nem, de nem is fognak tudni semmit rólam és a szeretteimről.- Mondom neki. 

-Én megtudhatom ki az?- Kérdezi Eomma egy mindent tudó arccal.

-Úgy is tudod.- Kuncogom el magam, és válik arcom piros színné.

-Jó, jó, dee mióta van ez?- Érdeklődik Eomma, és közelebb ül az asztalhoz.

-Hm...mielőtt elraboltak akkor is már volt egy két csók, mikor elraboltak, utána nem nagyon, de azt te is tudod, és most így ahogy egyre jobban lettem.-  Mondom neki égő arccal, amennyire zavarba vagyok. Jin elkezdett fanolni. Ahogy Yoongi belépett alig bírta abba hagyni. 

-Namjoon Jin furán viselkedik!- Szól Yoongi Namnak, amin elnevettem magam. Namjoon jött be aggódva.

-Csak fanol.- Legyint Nam, majd puszit nyomva Jin fejére, megy vissza olvasni. Jin nem tudtam nagyon abba hagyni, elkuncogtam magam. A tányéromat a mosogatóba raktam, elmentem a mosdóba a sminkemet levakarni az arcomról, ami szerencsére gyorsan ment. Vissza mentem a konyhába és csináltam magamnak egy teát, Jin és Yoongi még mindig ott voltak. Ahogy láttam Yoongit nagyon idegesítette Jin viselkedése.

-Eomma!- Szóltam rá, miközben megpróbáltam csúnyán nézni. Ránk mosolygot, majd felállva felment a szobájába. Kérdőn néztünk utána, hogy ez mi volt. Megittam teám utolsó pár kortyát, majd berakta azt is a mosogatóba, borzoltam össze Yoongi haját és indultam meg az emelet fele. Lezuhanyoztam, majd beesve az ágyamba szószerint bealudtam.

Éreztem, hogy mozgatnak, majd egy puha anyagot rám raknak, gondolom valaki cuki volt és betakart.

Lassan finom illatokra kelek fel, és hogy kicsi kotorászást hallok a szobában. Lassan nyitogatom szemeimet. Csak az íróasztalon világított a lámpa ezáltal csak minimális fényt csinálva a sötét szobába, ugyanis kint már sötét volt. Yoongi pakolt be a táskájába éppen. Mocorgásomra felkapta a fejét.