8 Vámpír 1 Helyen [BEFEJEZETT][BTS]

Készülődés

                     Zsófi szemszöge

"Pár" könny szökött a szemembe, nem akartam Jin előtt sírni, sőt senki előtt sem. Csak magamban az én kicsi lelki világomban, ami most romokban hever. 

-Hé, minden rendben?-   Rakja vállamra kezét Jin. 

-Ha nem baj, elmegyek futni.-  Mondom neki, és ölelem meg. Majd megyek be a meleg lakásba, föl az emeletre, egy kicsit hallkabban hogy a fiúkat ne ébresszem fel, öltözök át futó cuccba. Majd indulok el egy üveg vízzel, és egy zseb könyvvel, úgy gondoltam nem sokat futok, csak pár kört az erdőben, majd ülök le a kedvenc tisztásomon, kicsit olvasni, és kiszellőztettni a fejem.

-Zsófi hova mész?-  Kérdezi félálomban J-Hope.

-Aludj vissza, csak futni megyek egy kicsit.- Mosolygok rá, majd takarom vissza, kitakart lényét, egyből vissza is alszik. Lementem majd felhúztam edzős cipőmet, és kulcsomat elrakva, indultam el, hallottam Jin volt a konyhába gondolom.

 Elindutam balra, lassú futással kezdtem, majd ahogy egyre hamarabb oda értem az érdőhöz, gyorsultam fel, a levegő hűvös volt, hiába volt reggel, köd lepte el a város utcáit, ami az erdőben kicsit kitisztult. Hallottam a kis forrás csopogását, ami mégjobban megnyugtatott. Ahogy közeledtem egyre hangosabb lett, a fű egyre szebb lett, ahogy oda értem, ahogy a látvány is. Sziklából jött, ami egy kis domból volt, ai kicsit lekopott, a magas lombos fák körül vették ezt a helyet, ami megnyugtat, mintha drogoznék, körülbelül olyan érzés, megnygtat, de mellette olyan mintha álmodnék. Leültem egy fatövébe török ülésbe, majd mély lélegzet vételekkel nyugtattam magam, elővettem kis könyvemet, ami anyué volt, és olvasni kezdtem. 

Nagyon sok érzelem van benne, közösen átélt dolgok, és amik viccesek. Könnyek gyűltek szememben ahogy olvastam a könyvet és lassan a végére is értem, pár könny cseppet el is morzsoltam, mikor elraktam kis naplót, majd pihentem tovább, a friss levegő, és a csobogás hangjára. 

Egy kis időt még eltőltöttem ott, míg nem kezdtem el fázni. Felálltam üllő helyzetemből, majd leporoltam magam, és haza fele kezdtem el futni.

-Haza jöttem!-  Nyitottam ki az ajtót, majd vettem le a cipőmet, és mentem a konyháb inni amit találok.

-Sziaa.-  Jön Jin a konyhába és ölel meg.

-Szió.-  Ölelem vissza szorosan.

-Jobban vagy?-  Tol el kicsit magától, bólintottam neki, mosolyogva vissza húzott mellhasára, majd nyomott puszit fejem búbjára.

-Felmegyek ha nem baj. - Engedem el végül, bólintegyet hogy érette, én meg felmentem Namjin páros szobájába Namjoonhoz, kopogtam, egy igent mondot bátyám, majd beléptem, az íróasztala mögött a dolgozatokat javította.

-Szia. - Mosolyog rám, ahogy én is, majd ölébe ülve öleltem, ő meg félkezével simogatta hátamat, miközben javított tovább.

-Haragszol rám? - Szólal meg mély hangján.

-Már nem.-  Szorítottam mégjobban magamhoz.

-Ha elakarsz menni, menj nem akarom, hogy fontos dolgoktól fosszalak meg.- Emelki nyakából, annyira hogy szemembe tudjon nézni.

-Annyira nem fontos, szívesebben vagyok veletek.-  Mosolygok rá.

-Biztos hogy ezt választod?-  Néz tovább aggódva.

-Ne aggódj Namó.- Mondom neki, majd hajtom nyakhajlatába fejem, és pihenek, nyugtató lélegzet vételére, mellette meg egyik kezével simogatja a hátamat.