8 Vámpír 1 Helyen [BEFEJEZETT][BTS]

Mark & JB

             Zsófi szemszöge 

 Reggeli után gyorsan elmosogattam Hobbival, majd mentem bmxezni egyedül, ott volt pár ember de maximum 4-en voltunk a pályán, vagy 5 órát ott töltöttem, mikor is egyet estem, egy Flairt akartam csinálni egy lehetetlen helyen, de én kiakartam próbálni. Igaz bal kezemet végig horzsoltam, hiába volt rajtam védő, az csak  a könyömömet, kesztyű a tenyeremet védte meg, a közöt, alig maradt ép bőr.

Két idegen jött hozzám akik, leszedték rólam a biciklit.

-Jól vagy?-  Öltettek fel.

-Nincs semmi bajom.-  Mosolyogtam rájuk, a vöröses-barna hajú srác alkaron ragadot, majd segített felállni.

-Tudok járni, de köszönöm.-  Szedtem le kezét magamról, aztán biciklimet megfogva, mentem cuccomhoz, szerencsére mindig van nálam elsősegély mini készletbe, táskámból kivettem a mini dobozt, majd felnyitottam. Király a karomon rendesen folyt a vér, remélem rajtam kívül van valami szúnyog...Gyorsan letöröltem a vért, majd lefertőtlenítettem, ami mondjuk, hogy nagyon kellemetlen volt, majd megpróbáltam gézzel bekötni, ami egykézzel mondjuk úgy hogy nem ment. A szürke hajú srác jött mellém, majd szónélkül, a gézt kivette kezemből és bekötötte vele alkaromat.

-Köszönöm.-  Derültem rá. 

-Hogy hívnak?- Kérdezi mosolyogva.

-Kertész Zsófi.-  Nyújtottam kezemet egy készfogásra amit elfogadot.

-Mark Tuan.-  Derül rám. 

-Ezt megjegyzem.-  Mondtam neki mosolyogva, a vöröses-barna  hajú srác jött hozzánk 3 vizes palackkal a kezében.

-Tessék.-  Adja kezembe, ahogy Mark-nak is. 

-Köszi.-  Ittam bele.

-Te ismerős vagy.-  Mondom neki, tanakodva, egy támadó állást vett fel, amitől egyből beugortt kicsoda vagyis honnan ismerős.

-Te vagy az egyik újjonc a Moorimban.-  Jelentem ki.

-Úgy ahoy mondod. - Hajol meg.

-Azszem JB?- Nézek rá kérdőn, bólintegyet. Fura volt az aurájuk, ugyan az mind a kettő, inkább táskámból kivettem fém kulacsomat, majd elkezdtem vért inni, ami feltöltött nem mondom hogy nem.  

-Miért csináltál ilyen baromságot, azon a rámpán lehetettlen flert csinálni.-  Jelenti ki Mark.

-Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.- Mondom neki mosolyogva, hívtak telefonon képernyőmön " Namjoon" név szerepelt.

-Bocsánat.- Álltam fel, majd mentem kicsit arrébb, és csak azután vettem fel. 

           Telefon

-Szia.-  Köszöntem neki.

-Szia mikor jössz? Tízkor mentél el, és most vagy három óra van.-  Mondja Namjoon.

-Megyek haza, nyugi, csak pár ismerőssel beszélgettem és segítettek.-   Mondom neki.

-Miben segítettek?- Kérdezi aggódva.

-Elestem, és segítettek bekötni, ennyi, de nincs semmi bajom, na de megyek haza, helló.-  Raktam le gyorsan a telefont.

-Mennem kell haza, örülök hogy megismerhettelek benneteket.- Öleltem meg őket, majd az össze pakolt táskámat, hátamra dobtam, majd kimentem a skatepálya kapuján és mentem haza fele sétálva, bár kezdet beborúlni az idő, aminek kifejezetten örültem, és igen utközben elis kapott az eső.