8 Vámpír 1 Helyen [BEFEJEZETT][BTS]

Felelőtlen akarok lenni.....

Ha jól tudom, ma a fellépés helyszínén próbálunk és megkukkantjuk mi a helyzet ott, ha már tegnap ezt nem tettük meg. Egy fekete kocsi várt rám, amibe bepattantam. Charlieval és a főnökömmel találkoztam ugyanúgy. 

-Várjátok már a mai napot?- Kérdez minket főnököm.

-Ya, ya.- Válaszolunk neki. Álmosan tespedtem el a székemen, míg oda megyünk addig is tudjak pihenni. 

-Mit csináltál este Zsó?- Kérdez Charlie.

-Aludtam.- Válaszoltam neki.

-Vele?- Húzogatja szemöldökét kuncogva. Arcom egyből pírbeúszott, de bólintottam neki. Elnevette magát. A főnök szerencsére nem ránk figyelt, amit most nem is bántam. A helyszínre érkeztünk. Egy Staff emberke körbe vezetett minket angolul, ugye Charlie miatt. A színpad nagyon nagy volt. Egy két vetítést megmutattak nekünk, hogyan fog kinézni egy két zene alatt a háttér. Lenyűgöző volt. Lesznek videók bevágva, ahol beszélek, de el van direkt torzítva egy kicsit, hogy ne jöjjenek rá ki vagyok, maszk volt ott is raktam és egy napszemüveg. Ez a koncerten se lesz másképp, max a maszkot álam alá húzom és ennyi. 

Az öltözőinket befoglaltuk, volt sminkes rész, kis pihenő, meg kajaaa! Volt sok gumicukor egy kosárba. Kiturkáltam kedvencemet, és szerzeményemmel a kezembe mentem a színpadra. Ott már várt rám egy hangmérnök, aki a kezembe nyomott egy mikrofont, ami be volt kapcsolva.

-Megtaláltad a zsákmányodat!- Szól Charlie a mikrofonjába, ami az egész arénában víz hangzott. Körbe néztem és mögöttem volt ez az idióta...

-Még ki is turkáltam a kedvencemet!- Emeltem fel mutató ujjamat, vett a csomagomból, és ő is megkóstolta.

-Ez jó!- Helyesel barátom.

-Nya nya, a te öltöződbe is van.- Csapom le kezét amint nyúlna bele. Elnevettük magunkat.  Főnököm üvöltött, hogy irány próbálni. Megkaptam maszkomat, sapkámat, szemüvegemet. Charlie-nek most szünete van míg én próbálok, de ő előttem bohóckodott és próbálta leutánozni a tánc mozdulataimat. Miközben énekeltem nagyon vissza kellett fognom magam, hogy ne nevessem el magam. Persze kameráztak minket, hogy ezt megörökítsék és felmenjen a cég fő Youtube csatornájára persze megvágva. 

Még 5 zenét eltáncoltunk, majd jött a közös zenénk Charlie-val, a We Don't Talk Anymore. És végére a Brother című dalomat próbáltuk el. Miközben Főnököm magyarázott.

-Bátyádat a színpad oldalához kísérjük, ő látni fog mindent, és te is őt, ha arra nézel, de a kamerák és a közönség őt nem fogja látni, nyugi.- Biztosít az infóról kettő ember is engem. Köszönet képpen meghajoltam. 

A munkát este 21-kor fejeztük be pontosan. Haza fele menet majdnem elaludtam vagy kétszer. Megköszöntem a sofőrnek, hogy haza hozott. Aztán becsukva a kocsi ajtót léptem a házhoz, majd előhalászva lakás kulcsomat, nyitottam ki és léptem be a sötétbe burkolódzott lakásba. 

Leraktam a cuccaimat, majd bentebb mentem a lakásba, elmentem lezuhanyozni, majd lementem a konyhába csinálni magamnak valami elemózsiát, korgot a hasam, pedig rendesen ettem. Az asztalhoz leülve, lépteket hallottam a lépcsőről. Megpillantottam szöszi barátom kis kobakját a boltívnél. Nyöszörögve jön mögém és karol nyakamba, és próbál oda bebújni fejével.

-Szia Manó, hogy-hogy nem alszol?- Simítom meg szöszi tincseit. 

-Téged vártalak.- Válaszol halkan kérdésemre.

-Jaj Manó, máskor menj nyugodtan aludni. Ebbe a pár napba későn érek haza.- Nyomok kézfejére puszit.

-Akkor rosszul fogalmaztam....hiányoztál.- Érzem meg kisebb könnyeit bőrömön.

-Jaj Manó, ne sírj. Te is hiányoztál nekem.-  Állok fel és vonom ölelésembe. Alapjáraton ő a magasabb hozzám képest, de most kis cicát játszva nem igazán nagyobb nálam, inkább kisebb.

-Miért sírsz?- Pillantok le arcára. Aggódom, nem szokott ilyen lenni álltalában.

-Szeretsz?- Egyenesedik ki, a kérdést komolyan gondolta attól, hogy még folytak könnyei, arca komoly lett, semmilyen érzelmet nem tudtam róla leolvasni.

-Igen.- Kuncogtam el magam mosolyogva. Nyakánál fogva húztam le magamhoz egy szenvedélyes csókra. Belemosolygott a csókba. Szenvedélyesen faltuk egymás ajkát, ő a derekamat átkarolta miközben mozgatta ajkait. Többet akartam, de a levegő vétel közbe szólt, és szét kellett válnunk. Nagy levegő vételeket vettem, ezzel kicsi szívemet lassítsam. Yoongi a nyakamat találta meg és kisebb apróbb csókokkal lepte el azt a részt. Fülembe suttogott.

-Meg haraphatlak?- Duruzsolja mély hangon fülembe.

-Felelőtlen lennék ha azt mondom igen?- Kérdezem tőle. Bólintott egyet.

-Akkor most felelőtlenül döntök.- Suttogtam fülébe és kicsit meg is haraptam fülcimpáját. Éreztem leheletét nyakamnál, majd két fogat a bőrömön. Átszúrta a bőrömet, amit egy kisebb szisszenéssel jeleztem, hogy fáj egy kicsit. Hajába markoltam, hogy a kicsi fájdalmat valahol levezessem. Mikor éreztem, hogy sokat ivott Suttyóm, jobban meghúztam haját, és próbáltam megszólalni, hogy hagyja abba.

-E..elég.- Suttogtam. Szerencsére megértette, és még egy korty vér után leszállt rólam.

-Köszönöm.- Puszilt a harapás nyomra, amire egy kisebb sóhaj szakadt ki belőlem. Hírtelen nagyon álmos lettem.

-Gyere baba feküdjünk le.- Kap fel ölébe, én meg mint egy kis koala karolom át nyakát. Lerakott az ágyra és miután mellém telepedett betakart minket és egy homlok csók kíséretében jóéjszakát kívánt. 

[...] 

Reggel ébresztőmre kelek fel, miszerint fél hét, készülődjek. Miután Yoongit valahogy lehámoztam magamról, elkezdtem felöltözni.  Egy fekete inget vettem fel aminek a két ujja és az ing alja fekete átlátszóbb anyagból volt megvarrva. Ezt egy térdnél szakadt fekete farmerrel vetem fel, és alkalmi csizmámmal. Kiegészítőnek egy órát felvettem. Táskámba egy két dolgot bedobáltam. Majd lementem a konyhába reggelizni. Jin volt csak fent még.

-Szia Jin.- Öleltem meg. 

-Jó reggelt. Ad fejem búbjára puszit. Elcsomagoltam kettő szendvicset, és a táskámba raktam. 

-Mindjárt indulok.- Tájékoztattam Eommát, még felszaladtam Yoongihoz és írtam neki egy mini cetlit és az ágyra raktam, ahol aludtam még.

" Jó reggelt Manó, elmentem dolgozni. Este ne várj rám, biztos későn érek haza. Nem bántam meg a tegnapit <3 " Írtam fel a papírra. Majd kimenve a szobából, felkapva táskámat, mentem ki az ajtón. A kocsi szokásosan a ház előtt várt. Beültem, mindenkinek köszöntem és már el is indultunk. 

-Zsófi most nagyon kéne maszkot, sapkát, szemüveget viselned, lesz egy kettő vendég a próba alatt. - Figyelmeztet főnököm. 

-Rendben.- Vettem fel őket egyből. Kiszálltunk a kocsikból, 2 őr volt az ajtónál, az egyik kinyitotta az ajtót, mi meg kiléptünk. Nagyon sok paparazzi volt, egy csomó villanás, alig lehetett tőlük látni is valamit. Nem is lettem jól tőlük. Charlie észre is vette, hogy nem szimpizem őket. Karomat vállára rakta és úgy segített be gyorsan a sok villanás mentes helyre. 

-Jobban vagy?- Állunk meg, eltávolodtam kicsit tőle, aztán nagy levegőket kezdtem el venni.

-Jobban.- Mutattam neki egy Like jelet. Bólintott, majd elindultunk öltözőink fele. Ledobtam a cuccaimat és egy üveg víz kíséretében elhagytam a helyet, mentem a színpadra. 

Lassan itt egy új rész <3 Remélem tetszett ez a rész kaktuszkáim!