8 Vámpír 1 Helyen [BEFEJEZETT][BTS]

Szpichológus? Minek az? Jah...

          Zsófi szemszöge

Reggel csóri ébresztőmre kelek fel, ami mondjuk nem annyira jó dolog, hisz tudatja velem/velünk hogy "Reggel van, kelljé' fel te lusta dög!" Nehezen de kinyomtam az ébresztőmet, visszafészkeltem  magamat, Yoongira, amin egy picit meglepődtem, de utána eszembe jutott a tegnap este, bazsajogva pihentem el, mégjobban, ha lehetne még. 

-Jó reggelt!-  Derül rám Yoongi.

-Neked is!- Motyogom, miközben vissza dőlök tovább pihenni.

-Zsó lomhán kellni kéne!-  Szórakozik Yoongi a hajammal, ami engemet álmosítani szokott.

-Szup...er.-  Nyitódik ki az ajtó.

-Suga Hyung mit keresel itt?!-  Hallom meg Jimin hangját, Suga gondolom valamit csinált mert ajtó csukódást hallottam.

[...] Kb. 15 perc múlva, mert vissza aludtunk, egy hangos ajtó nyitódásra riadok fel.

-JÓ REGGELT GYEREKEK!!!!-  Hallom meg oly' szeretet bátyám hangját, valami vakító fény a szemhéjamon keresztül zavar.

-Na, J-Hope, Zsófi, Suga kifele az ágyból!!!- Tapsol kettőt Nam.

-Álmos vagyok!!- Nyavalyog Yoongi.

-Gyertek!-  Húz fel minket üllő helyzetbe, én még alig-alig nyitogattam ki szemeimet, nagyon fáradt vagyok.

-Na öltözni mosdani hasonlók, gyerünk egy-kettő.-  Csesztet minket Namjoon, fel álltam, majd ruha szekrényemből ki vettem egy mai szetett ami egy térdnél szakadt fekete nadrág és egy fekete ing aminek az alja és az újja vége átlátszó anyagszerű de mégis fekete.

Átmentem a fürdő szobába, majd ott átvettem ruháimat, majd vissza mentem szobámba ahol már senki nem volt, levettem telefonomat a töltőről, majd megnéztem az értesitéseimet, ami pár üzenetből állt, de nem voltak annyira fontosak. Kimentem szobából, majd a nevetés irányába vagyis lefele.

-Jó reggelt!- Mentem a kávéfőzőhöz majd a kedvenc bögrémbe bele öntöttem a finom kávét.  

-Neked is!- Szóltak vissza a többiek, leültem Jimin mellé majd én is neki fogtam a finom reggelihez ami szendvics volt.

-Zsófi!- Szól Jin. 

-Igen?-  Nézek rá. 

-Majd az orvosi papíraidat ide adod?-  Néz rám, elgondolkoztam hogy mik vannak benne. 

-Öööm....aha.-  Bólogattam, majd eszegettem tovább.

-Na mivel hogy szombat van, jönnek majd vendégek úgy majd 1 óra múlva.-  Mondja Namjoon. 

-Oké.-  Mondtuk, majd felláltunk az asztaltól, ugyanis befejeztük a reggelinket.

-Hadjátok majd elmosogatok.- Mondtam a többieknek, megköszönve ment mindenki a saját dolgára, vagyis azt gondoltam...persze, hogy nemlehetek egy kicsit egyedül....

-Zsófi!- Szólít meg Namjoon. 

-Yap?-  Mosogatok tovább. 

-Majd járni fogsz pszichológushoz.-  Dől neki a pultnak, megálltak a kezeim,  nem tudtam elhinni, mi a szarnak? Eddig is megvoltam nélküle, vagyis tudtommal meg voltam annak hiányában... 

-Miért?-  Nézek rá hitettlenkedve. 

-Úgy gondoljuk hogy nem mindent mondasz el nekünk, lehet nem bízol meg bennünk, és a pszichológus a  múltadat rendbe rakná.-  Mondja Namjoon elégkomolyan.