A mai dupla rész kérjük köszönjék B_Sziroma kisasszonynak, mert itt van mellettem és közösen dolgozunk. Amíg ő a "Tetovált fiút" írja újra, addig nekem ezzel kell foglalkoznom, mert kiadták parancsba. 😂 Hee fene a szádat Hajni, ha ezt olvasod. 😂
A rész szívvel lélekkel Kisuuchann nak készült. Remélem tetszik 😍
Kétségtelen. Ő egy igazi tehetség. A hangjáért mindenki rajong. Fiúk és lányok, gyerekek és felnőttek, fiatalok és nyugdíjasok egyaránt szeretik őt. A hangja a legszebb, amit valaha hallottam. Kedves a rajongóival és a munka társaival is, de más, mint, aminek mutatja magát. Ő egy arogáns féreg.
Ezt nem szereti azt kéri. Szaladj ide, szaladj oda. Hát nem, azért szerződtem le mellé, hogy a csicskása legyek, hanem azért, mert rajtam kivül senki más nem hitt benne. Bár ezt ő nem tudja, de nem is kell neki.
- Menedzser kisasszony. - jött oda hozzám a férfi, aki a világitásért lesz felelős az esti koncerten.
- Igen?
- Todoroki-sama megkért rá, hogy hívjam oda önt... - vakarta meg a tarkoját.
- Máris megyek. - mondtam és félbe szakítva a reggelizésemet, ami ebédbe csúszott át elindultam a színpad írányába.
- (Név). De jó, hogy itt vagy. - mosolygott rám a démon. - A te beleegyezésed nélkül nem akarok semmit sem eldönteni. Szerinted melyik szín kombináció legyen ehhez a dalhoz?
Fél óa kellett, ahhoz, hogy mindketten rábólintsunk egyre, hiszen neki is volt mindegyikbe beleszólása. Rosszabb, mint egy nő.
Fáradtan sétáltam az öltözőjébe és végig feküdtem a kanaoéján, amíg ő neki kezdett a kiselőadásának.
- Hogy lehet ennyi tehetségtelen barmot megkérni, hogy ma velem dolgozzanak. Én egy sztár vagyok. - vágódott le a székébe durcásan.
- Nélkülem nem lennél sehol sem. - mondtam halkan, mert nem állt szándekomban, hogy meghallja, de már késő volt. Hallottam a közeledő lépteket, majd éreztem, ahogy megragad az ingemnél fogva.
- Hogy érted ezt?
- Mit?
- Hogy nélküled nem lennék sehol sem?
- Biztos, hogy ezt meg akarod tudni?
- Mondjad már.
- Mit adsz cserébe? - próbáltam incselkedni vele, de nem igazán tetszett neki. - Emlékszel, amikor meghallgatásra jöttél hozzánk? A hangod nem volt az igazi, de én láttam benne a lehetőséget. 1-2 hangod már gyönyörű volt, de ez még kevés volt ahhoz, hogy debütálhass. Éppen ezért, megkértem az egyik barátomat, hogy a saját költségemre csiszolja ki a hangodat, de még ennél is többet tett. Egy kis kavicsból gyémántot alkotott.
- Erről én miért nem tudok?
- Mert erről még a cégnél se tudnak. Titokban tartottam az egészet, mert nem akartam, hogy megsérüljön az egod.
- De nekem azt mondták, hogy a cég küldött engem a Senseihez.
- Az hazugság volt.
- Hogy voltál erre képes?
- Most ezt úgy mondod, mintha rosszat tettem volna neked. Nézd meg hova jutottál. - ültem fel és közelebb hajoltam az arcához. Eredetileg meg akartam csókolni, de tudtam, hogy nem alkalmas erre az idő.
- Egyedül akartam idáig jutni.
- Egyedül jutottál el idáig csak megadtam a kezdő lökést, szóval ne hisztizz, mint egy kislány. Kérem vissza a 10 perccel ezelőtti Todorokit. - mosolyogtam rá és átöleltem. - Ennyitől nem adod fel igaz? Büszke akarok rád lenni. Még ennél is jobban.
- Igen? Akkor adj megint egy kezdő löketet. - mondta és eltolt magától.
Visszadöntött a kanapéra és felém taszkodott. Egy fenevad tekintetével nézett rám, majd végig nyalta az ajkait. Levegőt is elfelejtettem venni a tekintetétől.
- Engedj el, Todoroki. - mondtam erőtlenül.
- Ez nem úgy hangzott, mintha igazán ezt akarnád. - hajolt közelebb. - Mi lenne, ha a kővetkező lökést én adnám, Menedzser kisasszony?
Ajkainkat már csak pár milliméter választotta el, amikor kopogtattak.
- Todoroki-kun, hamarosan kezdődik a koncert. Ideje lenne sminkelni. - hallottam meg Aya hangját, aki a sminkesünk volt.
- Megyek. - mondta és kinyitotta az ajtót. Mikor zárta be? Amíg Aya elrendezkedett az asztalon ő oda jött hozzám félig kigombolt ingben és a fülembe súgta. - A koncert után folytatjuk.
Mit ne mondjak. A szívverésemet ezek után a fülemben hallottam. És egyáltalán nem tudtam a koncertre figyelni annyira elvarázsolt ez az egész. Majdnem csókoloztam Todoroki Shoto-val. Nagyot nyelve inkább visszamentem az öltözőben és lepihentem egy kicsit. Innentől már rájuk bízhatom az egészet. Amíg a közönség Todoroki-kunt figyeli, addig rendben van. Nekem már csak lazítanom kelm, hiszen ezek után 1 hét pihire megyek.
Lecsuktam a szememet és elbóbiskoltam. Csak arra lettem figyelmes, hogy Todoroki kirúgja az ajtót és hangosan betrappol rajta. Nem mertem megmozdulni.
- Miért nem nézted végig a koncertemet? Ha te nem tartasz elég tehetségesnek, hogy végignézd akkor... Ennyire fáradt voltál? - kérdezte és leült mellém.
- Eléggé fárasztó a menedzserednek lenni. - sóhajtottam és az oldalamra fordultam.
- (Név).
- Igen?
- Akkor folytatjuk?
- Mit is?
- Megakarlak csókolni. Megakarlak érinteni és elérni, hogy csak hozzám tartozz. - mondta én, pedig fülig vörösödtem.
- De én idősebb vagyok nálad.
- Leszarom. Téged akarlak. - mondta és hozzám hajolva megcsókolt. Akaratlanul is a hátamra fordultam, ezzel kiszolgáltatva magamat neki. Fölém kerekedett és számtalanszor csókolt meg
- Szeretlek. - bukott ki belőlem is és magamhoz húzva megcsókoltam. Beletúrtam a felemás hajába, majd mosolyogva néztem a csillogó szemeibe.
- Ez jól esett.
A helyesírásom nem az igazi. Kérem, jelezni, ha valami nem úgy van, ahogy kéne. Jelzem, hogy az előbbi Dabis rész 2-be van szedve csak egy csómó enterrel el van választva a felénél.
YOU ARE READING
BnHA Oneshot /Kérések zárva/
FanfictionOneshotok minden mennyiségben az említett animéből. Minden részlet megtalálható a bevezetőben! :)