Maradjunk annyiban, hogy ez egy nagyon kitalált történet lett....
Huu... hol is kezdjem. Egy képesség nélküli gyerek vagyok. Mindig elzártak a külvilágtól. Nem menj ide, ne menj oda, mert veszélyes. De én mégis mentem edzettem, hogy képesség nélkül is hős válhasson belőlem. Mindig felnéztem Endeavorra éppen ezért az egyik alkalommal elmentem a lakásához. Teljesen érthető volt, hogy betörőként kezelt engem. Megkötözve a nappali padlóján feküdtem.
- Mit akarsz itt kölyök? – kérdezte és hátra dőlt. – Erről a helyről senki nem tud. Te honnan tudsz?
- Azt akarom, hogy az edzőm legyen, hogy kiváló hőssé válhassak.
- Mi a képességed?
- Nincs olyanom. – mondtam lehajtott fejjel.
- Akkor hogy akarsz így hős lenni?
- Nem a szakmában akarok tanulni. Tudom, hogy arra képtelen lennék, de elég erős akarok lenni fizikailag, hogy megmenthessek valakit, amíg a hősök nem érnek oda.
- Ez érdekes. – oda jött és kioldozott. – Mesélj még!
- Gyerekkorom óta nincs képességem. Viszont ez nem a kikopás miatt van. Mindenkinek van a családban csak nekem nincs. A húgaimnak is és a nővéremnek is. Őket nem érdekli a hősség, de engem igen. Mindig hős akartam lenni, de valamiért képtelen vagyok megidézni a képességem.
- Ez nem éppen olyan dolog, amit meglehetne „idézni". Ennek x kor után megkellett volna jelennie. – dörzsölte meg a szakállát. – Rendben. Egy feltétellel leszek az edződ.
- Bármit megteszek. – csillantak fel a szemeim.
- Áruld el honnan tudsz erről a lakásról?
- Követtelek... Sajnálom, de mindenképpen azt akartam, hogy te legyél az, aki fejleszti fizikailag a testemet.
- Igazán kitartó lehetsz. Hány éves vagy?
- 13 vagyok, de gyorsan fogok fejlődni, ígérem.
- Az én kezeim alatt puszta erővel lehetsz hős, bár nem hiszem, hogy az egyik legjobb, de ha kitartó vagy, akkor az lehetsz aki akarsz.
- Köszönöm szépen.
Ezután 4 év telt el. Minden nap edzésre jártam hozzá, amikor volt szabadideje. Meséltem neki a családomról, amiben különböző képességek voltak és vannak is. De ennek az oka az, hogy anya nevelőszülő és van két húgom is elragadó képességekkel, de ők nem hisznek a hősökben. Ők anyában hisznek, hiszen kivette őket a nevelő otthonból, de ez egy másik történet. de nem én vagyok anyám egyetlen vérszerinti gyermeke. Rajtuk kívül van 2 húgom és egy nővérem. Igen, szerintem is túl sokan vagyunk.
Most itt állok Endeavor előtt. Most dönti el, hogy érdemes vagyok-e a további tanulásra. A fia könyvei alapján tanultam, amiket nekem is beszerzett és az alapján írnom kel egy tesztet, ha nem sikerül nem lehetek többet a tanítványa. Éjjel-nappal tanultam rá, hiszen a szívemhez nőt ez a hős. Olyan, mintha az apám lenne, apám helyett. Erős a kisugárzása és mindent elé, amit akar.
- Sajnálom, (T/N), de ahogy megállapodtunk mostantól nem leszek az edződ. – mondta ridegen a férfi.
- Tessék?
- Alig tudtál valamit ezen a teszten. Azt hittem hős akarsz lenni.
- Az is akarok. Nem tudom mi lett velem. Hagyj írjam meg még egyszer.
- Nem. Az élet nem ad második lehetőséget.
- De én... – kezdtem, majd könnyes szemmel kiszaladtam.
YOU ARE READING
BnHA Oneshot /Kérések zárva/
FanfictionOneshotok minden mennyiségben az említett animéből. Minden részlet megtalálható a bevezetőben! :)