BnHA Oneshot /Kérések zárva/

Bakugo Katsuki x reader

_Zuzu_01

Bakugo Katsuki a világ legutálatosabb embere és ezt szerintem nem is kell mondanom. Viszont velem nem ilyen. A bátyámnak a legjobb haverja, ezért mindig megvédett került, amibe került. Mindig ott volt, ha kellett, ezért nem is furcsa, ha beleszerettem nem igaz? Olyan, mint egy szőke herceg csak egy kicsit más. Nagyon kicsit. Az, hogy mindig dühös, arról nem tehet. Mert mikor rákérdeztem, akkor annyit mondott, hogy sok az idióta.

Lassan lépkedtem ki az iskolám kapuján, hiszen már véget ért a tanítás, de nekem bent kellett maradnom. Elővettem a telefonomat és megnéztem az üzeneteimet. 42 olvasatlan üzenet Bakugo-tól. Nyeltem egy nagyot és felemeltem a tekintetem. Csípőre vágott kézzel vért engem a kapuban. Elégé ijesztő látványt nyújtott. Oda létem hozzá és lehajtott fejjel vártam, hogy majd torkaszakadtából elkezd velem kiabálni, de nem így tett. Átkarolta a vállamat, mire én felnéztem rá.

- Indulhatunk? – kérdezte.

- Nem haragszol, amiért késtem?

- Nem, de azért válaszolhattál volna, hogy a tanároknak segítesz.

- Bocsánat ne haragudj.

Néma csöndben ballagtunk tovább, amikor elhaladtunk egy csapat fiú előtt, akik elkezdtek fütyülgetni és trágár szavakat mondani. Belekapaszkodtam Bakugoba, aki értetlenül nézett hátra, mintha nem hallotta volna. Körbe nézett, majd megállapodott a szeme az éppen közeledő fickón. Közelebb léptem Bakugohoz, aki átkarolta a vállamat és magához húzott.

- Tetszik a csajod, öcsi. Nem adod kölcsön egy menetre? – mondta és a kezét nyújtotta felém.

- Ha hozzáérsz eltöröm a kezedet. – vigyorodott el és a háta mögé lökött. – Nem adom olyan könnyen.

- Milyen tüzes valaki. Megakarod mutatni, hogy milyen menő vagy? Mi lenne, ha elintéznénk, itt a csajod előtt utána megerőszakolnák a szemed láttára.

- Komolyan felakartok dühíteni? Pedig ma elég jó napom volt. – mondta és a kezébe fogott egy kődarabot és felrobbantotta. A megmaradt részeit a földre szórta, majd újra felnézett a férfire, aki ijedten hátrébb lépett. – Szóval melykőtök, akar először ilyenné válni?

- Ne kapd fel a vizet. Csak vicceltünk. – mondta a férfi, majd a bandájával együtt elszaladtak. Megfogtam Bakugo kezét és a fejemet a vállának hajtottam.

- Mi a baj? – kérdezte.

- Köszönöm, hogy megmentettél megint. Sajnálom, hogy ennyi gondot okozok neked.

- Na, ide figyelj. – hajolt közelebb hozzám. Könnyes szemmel néztem fel rá. – Ha... Ha igazán gondot jelentenél nekem, akkor nem jönnék veled haza mindig.

- Tudom, de én akkor is nagyon hálás vagyok. – mosolyodtam el lágyan.

- Ne nézz rám így, mert akkor nem fogom tudni magam sokáig visszatartani. – mondta és magához húzva megölelt. Hallottam a szíve dobogását, ami teljesen lenyugtatott. Felnéztem rá, mire pár milliméter választotta el az ajkainkat egymástól. El akartam fordulni, de ő az ajkait az enyémhez érintette, majd lágyan megcsókolt. Azt hittem ott helyben elolvadok. Kiment az erő a lábamból. Mikor elváltak az ajkaink egymástól ő hátra lépett én, pedig kipirult arccal zavartan néztem rá.

- Bocsánat nem akartam.

Tessék? Elvette az első csókomat és azt mondja nem akarta? Egy könnycsepp csordult ki a szememből. – IDIÓTA!!! – kiáltottam, majd hazaszaladtam. Nem hiszem el, hogy ezt tette és ezt mondta, pedig végre azt hittem, hogy valaki szeret engem így is, hogy nincs képességem. A bátyám kétségbeesetten nyitotta ki a szobám ajtaját, de nem tudtam elmondani neki, hogy mi a baj csak a karjaiba menekülve sírtam, sírtam és sírtam. Mikor végre megnyugodtam vettem egy mély levegőt és ennyit mondtam: Soha többet nem akarok találkozni Bakugo Katsukival.