Megszerezlek (Vkook) [Átírás alatt]

S02e21

Tae szemszög:

-Kérlek Tae adj neki egy esélyt hogy elmagyarázza. Hidd el csak egy félre értés tôrtént... ûlt le mellém Jimin mikôzben a vállamra szoritott gyengéden. Na ez meglepett. Jimin Jungkookot védi? Álmodom?

-Nem érdekel. Nem értettem félre semmit. Nem akarom tovább itt lenni. Haza akarok menni. Mondtam ellenkezést nem tûrô hangon.

-Kéhrlek Taeh hallgassh meg... sírt Jungkook is. Miért sír? Megkellene õt hallgatnom? Nem, nem kell. Ha akkor nem tudott kiállni mellettem plusz még meg is csalt akkor nincs mirôl beszélnünk...

-Nem. Nem fogok újra bedõlni neked. Elég volt egyszer. Kihasználtál. Átvertél és megcsaltál. Megaláztál. Menj és szórakozgass azzal a ribancal. Remélem megérte neked. Pontosan tudtam hogy ez lesz. Én nem vagyok lány. Én nem tudom megadni neked azt amit szeretnél. Nincsenek olyan adottságaim mint egy lánynak és gyereket se tudok szûlni neked amit annyira akarsz. Éppen ezért tudtam hogy egy nap megfogsz unni én csak...abban reménykedtem hogyha  meg is fogsz csalni legalább tôled fogom megtudni hát kurva nagyon tévedtem. Viszont sok boldogságot nektek de én ebbôl màr tôbbet nem kérek. Hagyj engem béken egy életre Jungkook. Nem akarok többet veled lenni. Nem akarlak látni tôbbet vagy hallani rólad. Csak felejts el én is azon leszek. Mondtam majd felálva a kanapéról otthagytam a ledôbbent csapatott. Sajnáltam Kookot hisz minden szavam után csak jobban sìrt de nem gyengûlhetek el. Megcsalt engem kitudja hányszor. Àtvert. Kihasznált. Nem bocsájthatok meg neki. Màr nem.
Bezárkóztam a szobánkba hogy ne zavarjon senki és nyugodtam tudjak gondolkozni. Bàrmennyire is fáj de távol kell maradnom Jungkooktól. Ô életem szerelme de megcsalt és tudjátok hogy van az a mondás. Aki egyszer megteszi az többször is negfogja. Nekem éppen elég ez az egy is. Igyis a szívem ugy fáj hogy érzem ahogy darabokra hullik minden egyes pillanatban egyre jobban. Bárcsak hagytam volna elôbb hogy magáévá tegyen akkor nem ment volna máshoz. Az én hibám. Sírtam újra. Annyira kibaszottul fáj. Szeretem ôt basszus de ezek szerint ô nem. Pedig én azt hittem....tényleg  azt hittem hogy szeret. 
Kb 1órát voltam bent és sírtam mikôzben Yeontant simogattam. Legalább ô megnyugtatott egy kicsit,mikor kopogtak az ajtón. Nem tudom hogy ki az de nem is érdekel.

-Tae. Kérlek engedj be. Csak adj 1percet és eskûszôm utána békén hagylak. Igérem nem fogsz többet látni ahogy kérted csak kérlek engedj most be. Kônyôrgôm. Kérlelt Jungkook szomorú sírástól rekedtes hangon. Érzem hogy megfogom még ezt bánni de beengedtem. Láttam a szemeibe egy kis reményt mikor kinyitottam az ajtót és láttam rajta hogy legszívesebben átôlelne de nem tette. Okos.

-Kôszônôm. Mondta halkan lehajtott fejjel majd beljebb jôtt és megállt az ágy elôtt amin ûltem.Szegény annyira ôsszetôrten és tanácstalanul állt ott hogy rendesen megsajnáltam de erôsnek kell maradnom.

-Figyelj Tae. Tudom jól hogy most utálsz és látni sem akarsz amit megértek. De tudnod kell hogy nem igaz egyetlen szava sem Lisának mármint amit hallottam. Ôszinte leszek nem figyeltem mirôl beszéltek nem tudom feltûnt e de öhm hogy is mondjam teljesen máshol járt az agyam. Igy nem fogtam fel mirôl beszéltek de annyit hallottam hogy azt mondta hogy  csókolóztunk meg mást is csináltunk de ez hazugság. Igen volt csók de nem ugy tôrtént ahogy azt te gondolod. Gondolom emlékszel amikor eltūntem 1hétre mivel túlóráztam meg minden. Na hát munka után mindig betértem az egyik bárba mivel nem akartam haza jônni. Vagyis de akartam de nem tehettem meg. Tudod hogy miért. De nem ez a lényeg. Elsô nap nagyon magam alatt voltam ès nagyooon sokat ittam de persze ez nem mentség ne értsd félre. De tényleg nem tudtam már azt sem hogy hol vagyok. Ekkor jelent meg Lisa. Rámmozdult én meg azt hittem hogy te vagy. Megcsókolt....mondta majd hirtelen elbôgte magát és a kezeibe temette az arcát. Pár percig igy volt majd újra beszélni kezdett. Nagyon sajnáltam ôt. Szôrnyû volt látni ilyen ôsszetôrten.
-Me..megcsókolt de én...én nem csókoltam vissza. Egybôl ellôktem magamtól hisz amint az ajkaimhoz ért a szájával tudtam hogy nem te vagy az.
Ellôktem és ott is hagytam. Eskûszôm ennyi tôrtént. Én nem akartam. Eskûszôm. Tudom hogy nem hiszel nekem de tényleg igy tôrtént. Tudom hogy most gyûlôlsz. Én is magamat. Én elakartam mondani de annyira féltem. Tudtam....tudtam hogy ez lesz. Hogy elveszitelek de én ezt nem akartam. De ha belegondolok màr rég megtôrtént. Tudom hogy nem szeretsz már Taehyung. Már egy ideje tudom vagyis sejtem amit ma meg is erôsitettél. Én csak....annyit kèrek hogy ha valaha is egy kicsit szerettél akkor nem lôksz el teljesen. mármint ugy értem hogy ha néha felhívlal akkor legalább szánsz rám fél percet annyit hogy legalább azt megmond h hogy vagy. Mint ahogy kérted eltûnôk az életedbôl. Màr egy ideje amugy is tervezem hogy vissza megyek a pokolba mivel ugy éreztem hogy nincs kôzôtetek helyem és ez igy is van. Ti egy család vagytok már amibe én nem tartozok bele. Sose tartoztam. Éppen ezért visszamegyek és soha többé nem kell látnod. Igérem nem fogsz. Csak kérlek mint ahogy nemrég emlitettem néha írj vissza nekem mégha beszélgetni nem is akarsz velem. Én csak szeretném tudni hogy jól vagy. Tudom nem tartozik már rám de akkor is. Èn szeretlek Taehyung az életemnél is jobban mégha nem is hiszed el. Tudod mikor ma azt mondtad h utálsz engem az járt a fejembe hogy bárcsak meghaltam volna. Megkellett volna halnom akkor. Megszeretnék halni. Mondta sírva az én szívemet meg egyre jobban facsarták ki.
-De tudom hogy az túl kegyes vég lenne nekem. Én azt érdemlem hogy egy életen keresztûl szenvedjek éppen ezért nem fogom megôlni magamat. Megérdemlem. Én csak.... remélem te boldog leszel nélkûlem. És ezt....vette le kezérôl a gyûrûjét és letette az ágyra mellé az enyémet is.
-Szeretném neked adni. Nekem nincs szûkségem rá. Remélem neked lesz  majd. Nem akarom hogy mindennap emlékeztetsen arra hogy engem nem lehet szeretni elég lesz a magány ami emlékeztetni fog. Ha szeretnéd akkor nyugodtan kidobhatod vagy tudom is én. Na mind1 szerintem akkor indulok is. Szeretném ha boldog lennél Taehyung. Tudom nélkûlem az leszel. Vigyázz magadra és a többiekre is. Fôleg Yoongira. És kérlek gondolkozz a kérésemen megértem ha nem akarod "teljesiteni". Nem fogok haragudni érte. Mondta szipogva.
-Ja és gondolom nem nagyon számit neked vagy vigasztal de Lisa több gondot nem fog okozni még akkor levittem a pokolba és kínhalált halt. Bàr nem hiszem hoy ennek lenne jelentôsége csak szerettem volna ha tudod. Szeretlek Taehyung szeretném ha ezt tudnád és mindent nagyon sajnálok. Mondta majd MEGHAJOLT elôttem és azt ajtó felé indult. Bármennyire is haragszom rá és bizonytalan vagyok de nem akarom hogy itthagyjon. Igy feláltam gyorsan és megállitottam. Ô csak ledôbbenve nézett rám.

-Mi....mi az Taehyung? Mondtam valami rosszat vagy csak megakarsz ûtni? Mert ha igen akkor gyorsan tedd meg és kérlek az arcomat hagyd ki nem lenne jó ha monoklivak mennék le innen. Bár tudod mit? Nyugodtan megérdemlem. Csukta be a szemeit és vàrta hogy megûssem. Miért hiszi azt hogy megûtném? Meg am is mit tudnék én tenni ami fájdalmat okozna neki? Én nem vagyok olyan erôs és am se ûtném meg soha .

-Dehogy ûtlek meg te dilinyós. Csak nem akarom hogy elmenj.nem gondoltam komolyan viszont nem tudok most még megbízni benned éppen ezért ha szeretnél maradni akkor lehetnénk barátok. Tudom nem sok minden de ez is valami...
Vakartam tarkómat zavaromba.

-Komolyan mondod?? Ugye ez nem valami szívatás? Nézett rám reményekkel teli szemekkel.

-Komolyan mondom. Kuncogok fel egy kicsit

-Igen igen igen. Igaz hogy nem pont csak a barátok szeretnék lenni de ez is több mint a semmi. Rohadtul ôrûlôk neki. Kôszônôm Taehyung. Igérem bizonyitani fogok neked. mondta majd àtôlelt. Érzem hogy ennek nem lesz jó vége...

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Ahogy megjósoltam ugy is lett. Kész káosz volt minden. Hogy mi jellemezte Kookal a kapcsolatunkat? Hiàba egyeztûnk meg abba h barátok maradunk hát nem igazán sikerûlt. Ez amolyan se veled se nélkûled kapcsolat volt. Azóta eltelt 1hét és többszôr le is fekûdtûnk egymàssal viszont sokszor veszekedtûnk is mivel újra visszatért a rosszulvagyokazérintésedtől betegségem vagy mim. Egyszer kivántam egyszer meg nem. Kookot ezzel teljesen ôsszezavarva. Igen én kezdeményeztem mindig amire nem vagyok bûszke de mondjuk meg sem bántam ôket ha ôszinte akarok lenni.
Most is épp egy veszekedés kôzben vagyunk....

-Miért utasitasz el folyton? Azt hittem ezen már túl vagyunk de ugyan ott tartunk mint elôtte. Egyszer akarsz egyszer meg nem. Dôntsd már el mit akarsz... Mondta nekem feldultan. Nem tudom mi van velem egyszerûen nem megy néha,van amikor meg nagyon is kivánom. Nem tudom mi van velem...

-Ne haragudj én csak.... nem hagyta hogy befejezzem szimplán a szavamba vágott.

-Nem èrdekel. Kezdem megunni hogy folyton futok utánad te meg csak hitegetsz engem....majd keress meg ha tudod már hogy mit akarsz addig pedig ne keress,ne hívogass ès ne írkálj nekem. Elegem van....mondta majd egyszerûen kisétált az ajtón. Már csak a bejàrati ajtó csapódását hallottam.

-Sajnálom hogy szôrnyû barát vagyok....
Mondtam szipogva bár ô ezt már nem hallotta. Mi van velem? Nem voltam ilyen. Mit tegyek?

Itt a rész amit ígértem. A helyesíras hibákért bocsi fáradt vok😅 Remélem tetszik nektek💕