😇26 fejezet😈

1.3K 94 6
                                    

Tae szemszög:

Jungkook halàla óta eltelt 3hónap. Azóta minden éjjel álomba sírom magam. A kôzôs szobánkból ki sem teszem a lábamat. Egyszerûen fáj hogy nincs velem. Nem tudom felfogni hogy nincs tôbbé. Tudom az sem megoldás hogy a szobánkba zàrkózom de nem akarok a többiekkel lenni. Nem tudnák a szemûkbe nézni azok után amiket tettem.
Minden apró dolog rá emlékeztet. Igaz az a mondás hogy addig nem tudjuk hogy mennyire szeretûnk valamit/valakit amig el nem veszitsûk. Velem is igy tôrtént. Elôtte elakartam kerûlni. Utáltam ôt,megvetettem. De most hogy nincs minden pillanatban arra gondolok hogy mi lett volna ha.... ha elôbb rájôvôk hogy mennyire is szeretem ôt. Ha nem zárnak ôssze vele. Ha nem veszem be azt a szert. Ha én halok meg nem pedig ô. Ha nem vesziti el a szerelmét és angyal marad. Ha.....
Túl sok a ha ès egyikre sincs válasz ès semmit sem tudok visszaforditani pedig ha megtehetném megtenném.
Màr késôre jár igy felkelve biztonságot adó és Jungkook illatú ágyamból a szekrényhez sétálok már amennyire tudok menni. Nagyon elvagyok gyengûlve hisz nem eszek és nem is iszom csak éppen annyit amitôl ne haljak éhen/szomjan. .Minden éjjel rémálmaim vannak. Minden rossz tett újra és újra lejátszódik bennem. Fôleg Jungkook halálàt élem át újra és újra. Gyûlôlôm magam azok miatt amiket tettem. Azt amit Namjoonnal tettem. Ô volt az egyik legjobb barátom és képes voltam ôt megôlni pedig ô semmi rosszat nem tett. Nagyon hiányzik ô is. Jin azóta iszonyatosan szomorú.senki elôtt nem mutassa de Jimin mesélte, mivel minden nap ajtón keresztûl mesél nekem a többiekrõl és magáról,hogy sokszor hallja ôt sírni éjszakánként. Megszakad a szívem miatta.Iszonyat nagy bûntudaton van.
Ugyan annyira szar neki mint nekem Jungkook miatt. Iszonyatosan hianyzik a perverz megjegyzései. Az aranyos nyuszi mosolya. A hangja. A nevetése. Az érintése. Az illata.A csókja. Mindene. A szekrényhez érve kivettem Jungkook egyik polóját,minden nap az õ polóit hordom.Érezni rajta az illatát olyan mintha még mindig velem lenne...
Jiminèk többször is próbáltak már kicsalogatni a szobából de nem sikerûlt nekik.Féltenek engem és nem fogok hazudni van is okuk rá. Azóta a nap óta a karjaimat több heg is dísziti és az öngyilkosság gondolata is többször eszembe jutott de elôtte helyre kell hoznom a dolgokat a többiekkel. Bocsánatot kell kérnem tôlûk. Remélem a halálom után újra találkozom Jungkookkal.
Mikor àtôltôztem kimentem a konyhába ahol màr szerencsére nem volt senki. Magamhoz vettem egy kis inni valót és vissza cammogtam a szobámba. Bebújtam az ágyamba és a fiókból kiszedtem az altatómat. Enélkül nem tudok aludni persze a rémálmaimon nem segít semmit de legalább tudok aludni. Az elsô 1hónapban szinte nem is aludtam.nem tudtam és nem is mertem de tudom hogy szûkségem van az alvásra hisz a testem igyis elvan gyengûlve a kevés élelem és víz bevétele miatt igy ha nem akarok még elpatkolni múszáj aludnom. Be is vettem a gyógyszert azzal a kevéske italal amit hoztam nemrég és lefekûdtem majd a plafont kezdtem el bámulni igy várva hogy hasson a gyógyszer. Tudom nem egészséges de ez van. Sokszor kell nyugtatot is szednem a rémálmaim miatt hisz sokszor volt olyan hogy felkelve az egyik ilyen álmom utàn rögtön pengéhez nyúltam és párszor kishíján elvéreztem. Sajnos ennyitõl nem tudok meghalni de azért azt se akarom hogy Jimin meglássa hogy minden csupa vér hisz minden nap bejôn reggelente ellenôrizni engem. Vele sem beszélek túl sokat. Egyszerûen nem megy. Ôt is bántottam és nem csak szavakkal. Az egyedûli akit nem próbáltam meg kinyírni az Jin mégis ôt bántottam a végén a legjobban. Egy szôrnyetegnek érzem magam. Jimin sokszor mondja nekem hogy ne lôkjek el mindenkit magamtól hisz jobb nem lesz tôle. Hagyjam hogy segítsenek de nem akarom hogy segítsenek. Nem érdemlem meg. Nem is tudnának rajtam segíteni. Elvesztettem a szerelmem és az egyik legjobb barátomat megôltem. A többieket is megpróbáltam és igaz hogy nem hibáztat senki de attól még igen is hibás vagyok. Én vettem be azt a szert. Én akartam démon lenni. Jiminnek mindenben igaza volt akkor. Gyáva féreg vagyok. Én hibám az is hogy Jimin és Yoongi még mindig nem tudtak kibékûlni hisz Yoongi a démonokkal van elfoglalva hisz kezdik sejteni hogy tôrtént valami Kookkal és pröbálnak lázadni igy Yoongi minden idejét a pokolban tôlti,vagy pedig Hoseokkal van. Tudom hogy nincs kôztûk semmi csak barátok,ebben azért vagyok annyira biztos mivel Yoongival telefonon szoktunk írogatni és minden nap érdeklôdik Jimin felôl és tanácsokat kér tôlem. Ô igazából az egyetlen akivel beszélek 1-2 szónál többet, de Jimin szentûl hiszi hogy egyûtt vannak igy nem is nyit felé.  Meg hát Jimin meg engem pátyolgat, egymásra meg nincs is idejûk. Pedig megérdemlik a boldogságot. Szeretnék én is nyitni feléjûk de még nem állok készen rá.
Mikor hatot végre a szer újra az álmok világába kerûltem.
Álom
A házba vagyunk Kookkal és épp fôzûnk egyûtt. Vagyis Jungkook csak a répákat lopkodja el a salátából. Idilli az egész légkôr mindig is erre vágytam legbelûl.
Màr kész volt a étel és Jungkookot is rávettem hogy teritsen meg mig meg nem érkeznek a többiek. Ô pedig meg is tette. Épp azt néztem ahogy ûgyetlenkedik a szalvétákkal amikor csôngettek. Mindenki itt volt . Mindenki boldog volt. Épp ûltûnk volna le az asztalhoz amikor megint csengettek a többiek addig helyett foglaltak amig én kinyítottam az ajtót de ott nem volt senki. Ugy gondoltam hogy ez biztos csak egy rossz csíny igy vissza indultam a többiekhez és itt kezdôdôtt a baj.... mikor visszaértem a többiek mind vérben fekûdtek az asztalon. Mindenki meghalt kôrbe néztem de nem láttam senkit sem. Csak sírtam és nem értettem hogy mi tôrténik aztàn az ablak felé fordultam ès észrevettem hogy véres az arcom majd amikor leakartam tôrôlni a kezemmel csak még véresebb lett.. lenézve a kezemre észrevettem hogy csurom vér a kezem ahogy a ruhám is. Aztán hirtelen beugrott szinte 1mp alatt pergett le elôttem a tôrténtek.  Mindenki leûlt az asztalhoz én pedig elmentem az ételért hogy tálalni tudjak és amikor a kést vettem fel hogy feltudjam vàgni a húst akkor bekattant valami nálam. Újra démon lettem,megfogva a kést vissza mentem a többiekhez akik gyanutlanul nevetgéltek valamin. Majd kezdve Jiminnel mindenki torkát elvágtam egyedûl Jungkookot hagytam életben láttam rajta hogy fél és hogy tudja mi fog tôrténni.

Megszerezlek (Vkook) [Átírás alatt] Donde viven las historias. Descúbrelo ahora