S02e17

917 74 4
                                    

Kook szemszög:

Mit is mondjak...? Mint ahogy vàrható volt minden egyre rosszabb lett. Tae szerencsére jobban van a gyógyszereknek hála viszont még mindig vannak olyan dolgok amik aggasztanak. Pl még mindig van amikor átalszik napokat és szédülni is szokott de szerencsére ritkán viszont ami a legjobban aggaszt egyre jobban távolodik el tőlem. Most nem csak szexuális értelembe mondom hanem ugy igazàn kezd eltávolodni. Rosszul van az érintéseimtõl. Nem hagyja hogy hozzá érjek. Csókolozni is ritkán csókolozunk. A szexuális együttlétünk száma a 0-át verdesi. Estênként igaz hogy hozzám bújik de azt se sokáig mivel valamiért rosszul lesz egy idô utána a kôzelembe. De csak az enyémbe. A többieket ugyan ugy ôlelgeti minap pl Jinnel aludt a kanapén összebújva. Mindenkinek hagyja hogy hozzá érjen fôleg mostanába Jinnek és Yoonginak. Mármint nem olyan értelembe hanem hogy velûk tôbbet ôlelkezik. Nem tudom pontosan miért.ôrûlôk hogy jóba vannak de azért bánt is hogy engem meg ellôk magától.na jó azért ez erôs kifejezés inkább csak elhúzodik kb 2perc után az ôlelésembôl. Furán viselkedik mivel ezektôl eltekintve viszont ugyan ugy viselkedik velem mint eddig. Màrmint ugyan ugy beszélgetünk. A szemei ugyan ugy ragyognak mikor rám nézz. Ugyan ugy nevetgélünk együtt. Reggelente csinál nekem szendvicseket munkába. Csak azért felkell korábban hogy megcsinálja nekem. Igen már minden nap járok dolgozni. Sokszor túlórázok is mivel nem akarok otthon aludni. Ne értsétek félre egyszerûen csak szeretném ha Tae kialudná magát mivel mellettem nem tudja mivel mint emlitettem rosszul van a kôzelembe. Pedig a nyakláncot is hordom ami elméletileg elnyomja a démoni aurámat. Lehet megkellene nèzetnem Lee úrral.
Ma is egyedül ébredtem. Gondolom Tae megint a konyhába szorgoskodik Jinnel. Leérve a fôldszintre be is bizonyosodott a feltevésem viszont a többiek is lent voltak màr. Épp a szendókat készíti nekem. Annyira aranyos hogy mennyire odafigyel arra hogy hogyan szeretem. Levágja a széleit mindig mivel tudja hogy nem szeretem a héját. És mindig olyanokat tesz bele amikrôl tudja hogy én szeretem. Ebbôl a szempontból nem változott. Bàrcsak minden normális lenne mint régen.

-Jó reggelt. Mentem oda Taehez és pusziltam volna meg de elhajolt. Én csak szomorúan elfogadtam hogy ma sem kapok csókot. A többiek is észrevették hogy megváltozott valami kôztem is Tae kôzôtt viszont nem mondanak soha semmit csak szomorúan néznek rám mindig. Félek hogy már csak barátként tekint rám. Hisz ugy viselkedik velem és igy érthetô is lenne az hogy nem akarja hogy megcsókoljam,hozzáérjek.
Szomorúan ültem le az asztalhoz a többiekhez és kezdtem el túrkálni a Jin által elémrakott ételt. Nincs étvágyam és kedvem sincs enni. Ugy érzem hogy màr nincs itt keresnivalóm kôzôttük. Ôk szinte màr egy család én viszont nem tartozom kôzéjûk. Màr Taenek sem kellek igy jobb lenne ha visszamennék a pokolba. Én oda való vagyok.
Kb 10perc után jôtt oda hozzám Tae és odaadta a szendwicseket nekem.

-Tessék. Sokáig fogol dolgozni ma? Kérdezte aranyosan Tae amin el is mosolyognák ha nem lenne a kedvem a béka feneke alatt.

-Nem jôvôk ma haza. Mondtam a 'haza' szót halkabban. Nem érzem azt hogy ez az én otthonom lenne. Màr nem.

-Mi? Miért? Mintha szomorúságot hallanék a hangjában. Na persze. Csak bebeszélem magamnak.

-Jobb ez igy. Neked pihenned kell amit mellettem nem tudsz megtenni. Igy nem sokszor fogok itthon aludni. Mondtam szomorúan mikôzben feláltam az asztaltól. A többiek csak csendben figyeltek minket még az evés is abba hagyták.
-Kôszônôm a szendvicseket. Mutattam fel az emlitett ételeket.
-És neked is Jinnie a reggelit ne haragudj de nem volt étvágyam igy nem ettem meg. Fordultam Jin felé.

-Szívesen haver. Mondta Jin is szomorúan. Ôket is megviseli ez a dolog kôztem és Tae kôzôtt. Sajnálnak engem amit én gyûllôlôk. Nem kell engem sajnálni. Amugy is túl szép volt hogy igaz legyen.

Megszerezlek (Vkook) [Átírás alatt] Donde viven las historias. Descúbrelo ahora