Broken |Kirishima × Reader - Befejezett|

10. Fejezet

Tekintetemet belefúrtam a szürke hajú fiú tekintetébe. Mit keres itt? Klubfoglalkozáson volt? Egyáltalán milyen klub tagja?

  - Történt valami, [Név]? - pislogott le rám, miközben tekintete egyre érdeklődőbb volt.

Elkaptam a tekintetem róla, majd ezt követően megtöröltem a szememet, hátha jobb lesz. De nem. Nem lett jobb. A lelkemnek legalábbis nem.

  - Minden rendben, Tetsutestu. Csak hirtelen átfutott rajtam egy érzés, de már minden rendben - töröltem szárazra a szememet, és emiatt kissé fájt is, hiszen piros lett.

  - Minden rendben? Nekem nem úgy tűnik. Hol vannak a barátaid? - nézett körbe.

  - Hazamentek.

  - És téged itt hagytak? - vonta fel szemöldökét.

  - Nem. Itt akartak maradni, azonban én kértem meg őket, hogy hagyjanak magamra, mert egyedül szeretnék lenni - magyarázkodtam neki.

  - Hát, ha egy nagyon jó barátom mondaná ezt nekem, én biztos nem mennék haza. Sőt inkább rajta lógnék folyamatosan - engedte ki a szavakat a száján, miközben lehuppant mellém.

  - Nem rossz barátok ettől függetlenül - szóltam morcosabban, hiszen ezt úgy mondta, mintha Izuku és Ochaco rossz barátok lennének. 

  - Szóval? - terelte el róluk a témát - Miért ülsz itt csütörtök délután, ahelyett, hogy Midoriyaval, és a többiekkel lennél? Láttam őket elmenni suli után.

  - Őket? - néztem rá pislogtam.

  - Ja - dőlt hátra, így az eggyel feljebb található lépcsőfokra támaszkodott rá - Midoriyat, Urarakat, Todorokit. Amikor mentek ki, Kirishimaval beszéltek. Váltottak pár szót, bár nem úgy láttam, mintha jó kedvvel beszélnének egymással. Összevesztek?

Erre inkább nem mondtam semmit. Egyrészt mert nem igen van hozzá köze, másrészt pedig ez érzékeny pont nálunk. Ugyanis miután Kirishima szakított velem, Izukuékkal is bunkó, távolságtartó, és ellenszenved lett. Minden ok nélkül.

  - Jó, oké. Bocs - szólt végül, mivel nem válaszoltam - Tudom nem vagyok hű, de jóban, csak évfolyamtársak vagyunk, de azért őszinte leszek veled.

  - Őszinte? - vontam fel a szemöldökömet - Mire akarsz ezzel célozni?

  - Monomaval és Kendoval beszéltük a napokban, hogy nálatok mekkora feszültség van most. Külső szemmel lehet tisztán látni, hogy három felé szakadsz az osztály, és milyen a légkör nálatok.

  - Három felé?

  - Igen. Vagy te, Midoriya, Uraraka, Todoroki, Kaminari. Van Bakugo és Kirishima. Valamint az osztály többi tagja, aki semlegesen áll az előbbi két csoporthoz. És igazából nem vagyunk hülyék, tudjuk mi ennek az egésznek az előzménye - szólt kicsit komorabban. A lemenő nap fényei szépen megvilágították Tetsutetsu arcát, így békésebbnek tűnt az egész pillanat. A környezetünkről nem is beszélve, mely sárga és piros színekben pompázott - Mióta Kirishimaval szakítottatok, Kirishima és Bakugo nem kommunikál az osztállyal, és titeket, akik eddig a baráti társasága voltatok, kizárnak. Gondolom Bakugo tudja, hogy Kirishima miért szakította meg veled a kapcsolatot, és azért pártol mellette. 

  - Ilyen jó lenne külső szemmel az egész helyzet? - nevettem el magam kínosan, miközben ironikusan használtam a szavakat. 

  - Áthallatszott basszus a veszekedés ma. Szerinted? - sóhajtott egy nagyobbat - Kendo mondta a múlt héten, hogy sírtál a lány öltözőben pénteken, amikor az összevont tesi volt. Az A-s lányok, és ő próbált neked segíteni. 

  - Az a szakításunk utáni napon volt rögtön - szóltam halkan magam elé.

  - Visszatérve arra, hogy nem igen van közöm hozzád, őszinte leszek veled. Ismét. Rossz nézni, hogy az egyik évfolyamtársam ilyen állapotban van. Mindenki nevet körülötted, viszont te nem. Az összevont órákon is ezt látom rajtad. Együtt van tesi, angol és infó óránk. Akárhányszor meglátlak, látom rajtad, hogy legszívesebben eltűnnél innen, és sírnál. Tudod, lehet az osztálytársaidnak megtudod mutatni azt az álarcot, melytől boldognak tűnsz. A megjátszott boldogságot. De ha valaki jobban megfigyel külső szemmel, az látja, hogy ez nagyon nem így van.

  - Te lennél az a külső személy? - emeltem a szemébe a tekintetem.

  - Én lennék - válaszolt egyből, viszonozva a tekintetem.

  - Majd túl teszem magam rajta - vontam vállat - Egyszer...biztos - szóltam nehezen.

  - Mi lenne ha.. - szólt, mégis abbahagyta a mondatát.

  - Ha mi?

  - Tudom ez eléggé hülyén hangzik, de én már nagyon régóta szeretnék veled beszélgetni. Kirishimaval jóban voltunk első korunk óta, de körülbelül 1 hónapja eltávolodtunk egymástól. nem tudom, hogy mi történt, és nem is értem. Viszont az idő alatt megismertelek téged. Bemutatott neked, és valamiért megakartalak ismerni. Vagy csak beszélgetni.

  - Tetsu.. 

  - Áhh, ez annyira nem férfias! - kapott a fejéhez, közben megszakította a mondatomat - Nem akartam ilyen nyálas lenni, se semmi. Csupán láttam rajtad, hogy nem érzed jól magad, és ez valószínűleg Kirishima miatt van. Csak jobb kedvre akartalak deríteni.

Ekkor pillanatok alatt változott a hangulatom. Elnevettem magam. Nem erőltetett volt a nevetésem. Szívből jövő. Jó érzés volt nevetni, é a jelenlegi helyzet arra késztetett, hogy nevessek. Tetsutetsu aranyos volt, és vicces volt ez a reakciója. 

  - Nevess ki, szerintem is - szólt morcosan.

  - Ne haragudj, de ez aranyos volt - szóltam nevetve.

  - Nevess ki, persze! - nézett rám morcosan, mire még jobban nevettem - A méltóságom..A férfi büszkeségem..

  - A mid? - nevettem ki őt egyre jobban.

  - Na jó, ennyi! - állt fel morcosan, majd vöröslő fejjel nézett rám - Igenis van olyanom!

  - A nadrágodban lévő dolgon kívül mi a férfias rajtad? - bukott ki az ajkamon.

  - Gonosz vagy! Ide jövök lelkizni, erre lealázol! - játszotta meg magát drámaiasan.

  - Nem gondoltam komolyan, esküszöm! Csak olyan vicces vagy! - nyúltam fel, és böktem meg a hasát.

  - Tudom - reagálta le gyorsan.

  - Akkor mit játszod itt a hattyúk halálát? - kérdeztem nevetve.

  - Mosolyogsz végre. Ez a lényegnem? - nézett rám nevetve.

És ekkor eszméltem rá. Igaza volt Tetsutetsunak. Hosszú idő után, mióta szakítottunk Kirishimaval, szívből tudtam nevetni, Fájdalom nélkül, szívből tudtam magamból kiengedni a nevetést. És hála neki. Hála Tetsutetsunak, aki gyökeresen megváltoztatott mindent a mai napon.