Broken |Kirishima × Reader - Befejezett|

16. Fejezet

  - Úristen, ez az! - kapott el hirtelen a szürke hajú fiú, majd felemelve megölelt. Szorosan. Eléggé szorosan. 

  - Hé, tegyél le - paskoltam meg a fejét, mely a hasamhoz nyomódott. A haja puha volt. Nagyon. 

  - Mindjárt - ölelgetett magához még jobban, én pedig úgy éreztem, mintha mindenki minket figyelne. De az igazság az volt, hogy már senki se volt a tornateremben. Még a legjobb barátaim sem.

  - Jó érzés ölelni? - pislogtam le rá.

  - Túl jó - vallotta be, majd lassan leengedett, így szinte amikor lefelé mentem, összesimultam vele.

Amikor a lábam már a földet súrolta, csak akkor vettem észre, hogy milyen közel is van egymáshoz az arcunk. 

  - Elengedsz? - néztem a szemébe.

  - El - azzal eleget is tett a kérésemnek, és elengedett.

Pislogtam néztem fel rá, miközben ő csak mosolygott rám. Furcsa, mégis megnyugtató mosolya volt.

  - Vissza kéne menni a terembe - mutattam magam mögé - Neked pedig öltözni. 

  - Nincs óra - nézett le rám, majd lassú tempóban indult el az öltöző felé - Ráérünk teljesen - vonta meg hanyagul a vállát majd magamra hagyott. 

Mivel egyedül maradtam, ezért bementem a cuccomért az öltözőbe. Ahogy sejtettem: én voltam az utolsó lány, akinek a cucca még az öltözőben volt. Gyorsan felkaptam a dolgaimat, majd kiléptem az üres öltözőből, és becsuktam magam mögött az ajtót.

Nem vártam meg Tetsutetsut, helyette felsiettem az osztályterembe a többiekkel. Egészen addig hangoskodott az osztály, míg be nem nyitottam a terembe. Valószínűleg megszeppentek, amiért ilyen hirtelen csöndben maradtak. 

  - Oh, csak te vagy az? - sóhajtott egy nagyot Kaminari.

  - Miért kinek kellett volna lennem? Midnightnak? - emeltem a magasba a szemöldökömet.

  - Most hogy mondod, az jó lett volna - gondolkodott el Mineta.

  - Jó isten - forgattam meg a szememet, majd felültem a padomra.

Amint meggyőződött mindenki, hogy nincs tanár a környéken, ismét hangoskodás zaja ütötte meg a termet.

  - [Név]! - ugrott elém hirtelen Mineta, és őt követte Kaminari is.

  - Igen? - néztem rájuk kíváncsian.

  - Tényleg együtt vagy Tetsutetsuval? - kérdezte kíváncsian a kis szőke.

A levegő mintha hirtelen megakadt volna bennem, úgy néztem az előttem álló, két fiúra.

  - Hogy mi van? - hüledeztem.

  - Szóval nem? - biccentette oldalra a fejét Kaminari.

  - Hát nagyon nem - képedtem el - Mégis kitől hallottátok ezt?

Mineta ekkor az előttem ülő fiúra mutatott, mire nagyra nyílt szemekkel néztem a hátára. Bakugo pont vele szembe ült, így meglátta ahogy nézem őket. 

  - Mit nézel, baszom a szádat - szólt hozzám igen kedvesen. Nem csalódtam benne. Komolyan nem...

  - Bakugo, állíts magadon - sóhajtott Todoroki, aki a mellettünk lévő padnál beszélgetett Momoval és Iidaval.

  - Akkor ne bámuljon. Nem vagyok egy kurva festmény, vagy múzeumi tárgy! - förmedt rá Todorokira.

  - Nem téged néztelek, te nagyon idióta! - védtem be magamat.