Broken |Kirishima × Reader - Befejezett|

6. Fejezet

  - Aizawa-sensei - tettem fel egyből a kezemet.

  - Tessék [Név] - szólított fel egyből a sötét hajú tanár.

  - Nem lehetne esetleg megoldani, hogy másik csapatban lehessek? - kérdeztem tőle egyből.

  - Miért nem jó a mostani csapat? - vont kérdőre.

  - Hát..Igazából.. - kezdtem el habogni, mire Aizawa-sensei csak megrázta a fejét.

  - Ha egy normális indokot nem tudsz mondani, inkább megse szólalj. Maradnak a csapatok - jelentette ki, majd folytatta - A következő - nézett a lapjára, majd vissza ránk - Mindenki húz egy témát, és az adott témához megfelelően kell előadniuk egy jelenetet.

  - Sensei, ez mégis mire jó? - emelte fel a kezét Iida érdeklődve.

  - Kaminari, Kirishima, és Mineta szóltak a legutóbbi óra végén, hogy a következő órán játszunk valamit. Így erre esett a választásom.

  - Nem pont erre gondoltam.. - motyogta maga elé Kirishima, ami nem esett túl jól.

  - Jó - sóhajtott Aizawa-sensei - Minden csapatból jöjjön ki egy ember, és húzza ki a saját jelenetét.

Tőlünk Todoroki ment ki, hogy kihúzza a papírt. Mi addig csendben álltunk a vörös hajú fiúval egymás mellett. Kínos volt a csend. Ezért is örültem annak, hogy Todoroki hamar visszajött.

  - Mit húztál? - néztem rá érdeklődve.

  - Ezt - mutatta félénk a cetlit.

  - Veszekedős házaspár, előttük pedig a 6 éves gyerekük, aki csak nevet ezen? - vontam fel a szemöldökömet. Mégis miféle jelenet ez.

  - Ez őrület - forgatta meg a szemét Kirishima - Sensei, ez nagyon nagy hülyeség! Ilyet nem is lehet eljátszani!

  - Miért nem? - nézett ránk bambán az osztályfőnök - [Név] lesz az anyuka, te az apuka, Todoroki pedig csak nevet ezen. Mi ebben olyan nehéz?

  - Mondjuk, hogy Todoroki nem tud nevetni - mutatott Kirishima a fiúra.

  - Ez azért erős túlzás - nézett rá egyből Todoroki.

  - A te nevetésed az erős túlzás. Mert az maximum nagy mosoly - nézett rá csodálkozva a vörös hajú fiú.

  - Nem akarok én lenni az anya - szoktam közbe.

  - Csak te vagy a lány. Neked kell lenni - nézett rám Todoroki.

  - Én leszek a kislány, ti pedig a meleg szüleim, akik vitatkoznak - ajánlottam fel.

  - Nem! - vágták rá egyből.

  - Halkabban! - szólt ránk a tanár - És beszéljétek meg, hogy mi hogyan lesz, mert ti kezdtek.

Ez nagyszerű. Igazán nagyszerű. Itt állok, a két fiúval, és azt kell eldönteni, hogy mi legyen. Nem akarok Kirishimaval lenni. Főleg nem veszekedni vele. Viszont ha nem csináljuk meg,akkor Aizawa-sensei velünk fog veszekedni.

10 perc elteltével kikellet állnunk az osztály elé. A többiek tudtak jól, hogy ez nem egy jó ötlet, így feszülten figyelték a történéseket.
  Todoroki leült a földre, mi Kirishimaval pedig egymás elé álltunk.

Szinte vibrált köztünk a levegő. Hirtelen éreztem egy különös érzést magamban. A düh, mely eddig bennem volt, nagyon is kiakart belőlem jönni. Tudni akartam a kérdéseimre a választ, valamint azt, hogy miért jó ez neki. Miért csinálta ezt.