5. Fejezet

2.5K 201 97
                                    

Másnap reggel hamarabb elindultam az iskolába. Senki nem volt otthon, így csupán Hectornak köszöntem, amikor kijöttem a a házból.

A reggeli szellő csípősen fújta meg az arcomat. A bomber dzsekimet összehúztam, Majd egy nagyobb sóhajtást engedhetem ki az ajkaim között.

A feljövő nap sugarait kémleltem, ahogy a házak között megjelentek a fények.
  Végül levettem tekintetem a természeti jelenségről, és elindultam az iskolába. Hiába volt 07:24, siettem. 5 percre laktam az iskolától, viszont hamar beakartam érni. Hogy miért? Hogy beszéljek Bakugoval.

Tervemet magabiztosan szerettem volna véghezvinni, ám amint megláttam a szőke hajú fiút az udvaron, a bátorság szinte elfutott belőlem.

A torkomban dobogó szívemmel mentem oda hozzájuk. Bakugo két felsőbbéves társaságában volt.
  Amint odaértem, a szőke hajú fiú rám emelte tekintetét.

  - Mit akarsz? - kérdezte köszönés helyett.

  - Egy percre elrabolhatlak? - próbálkoztam meg nála kedvesen.

  - A Fura Hajúról akarsz beszélni, szóval nem. Kurvára nem érdekel, hogy mi a francot akarsz. Hagyj békén már ezzel a témával. Éld a saját életedet, és hagyj békén engem is, és Kirishimat - közölte velem ridegen, majd visszafordult beszélgetni.

Az ott lévő fiúk szinte emberszámba se vettek, csak beszélgettek a szőke hajúval tovább.

Jobbnak láttam továbbállni, hiszen az előbb keményen meglettem alázva. Itt jöttem rá, hogy Bakugonál többet nem érdemes próbálkozni. Ha ezt folytatnám, lehet, hogy nagyobb bajom is lehetne belőle. Hiszen Bakugo Katsukiról beszélünk. Arról a fiúról, aki bármikor képes robbanni, és még egy lánynak is neki esni.

Nem a legjobb állapotban mentem be a terembe, ahol már páran bent is voltak. Köszöntem nekik, majd a helyemre siettem. Ott csak ültem, és vártam, hogy Izuku, vagy Ochaco befusson, vagy elkezdődjön az osztályfőnöki óra.

Ahogy teltek a percek, a vörös hajú is megérkezett. Köszönt, de tudtam jól, hogy ez mindenkinek szól, kivéve nekem.
  Komótosan az asztalához sétált, majd helyet is foglalt. Kaminari egyből odaugrott hozzá, majd egy játékról kezdett el hevesen beszélni.

Csütörtök van, és ilyenkor általában suli után összegyűlnek a fiúk, és tartanak egy játszos estét. Csak a PS4, és az ehhez hasonló finomságok.

  - Jó reggelt! - köszönt nagy mosollyal Ochaco ahogy belépett a terembe. Keze Izuku kezére volt kulcsolva. Másodikosok vagyunk, de ők már nyolcadik óta együtt vannak. És aranyosak. Iszonyatosan aranyosak. És az ő kapcsolatuk tényleg határtalan.

Amint megláttam őket, némi boldogság lepte el a szívemet. Végre nem kell egyedül lennem. Soha nem jövök be a suliba előbb. Soha!

  - Oh, [Név]. Már itt vagy? - állt meg a padon mellett Izuku.

  - Ne beszéljünk róla kérlek.. - legyintettem egyet.

  - Ma délután tartunk egy csajos délutánt? Deku-kun elmegy a fiúkkal játszani úgyis.

  - Jó, tartsunk - egyezzen bele barátnőm ajánlatába.

  - Megse kérdezitek, hogy akarok-e menni - sóhajtott a kis zöld szemű.

  - Ne haragudj, csak te mindig elmész csütörtökön a fiúkkal. Szóval azt hittem, hogy most is mész.. - szabadkozott a barna hajú lány.

  - Megyek is, nyugi. Vicceltem az előbb - puszilta meg Izuku Ochaco fejét - Majd meséljetek, hogy mit csináltatok, és hány kilogramm csokot ettetek meg.

  - Valaki csokit mondott? - ugrott közénk Kaminari.

  - Én mondtam - emelte fel Izuku a kezét.

  - És van csokid? - csillant fel a fiú szeme.

  - Csak említést tettem róla - szabadkozott Izuku.

  - Oh.. Hát jó.. - sóhajtott szomorúan a szőke hajú, majd visszalépett Kirishimaek társaságába.

  - Kaminari-kun megint eleven - mosolygott zavartan Ochaco.

  - Mint mindig - tettem hozzá unott arccal.

  - Jó reggelt osztály - lépett be hirtelen Aizawa-sensei.

Ekkor mindenki a helyére sietett, és csöndben maradt.

  - A mai órán csoportfeladatokat fogunk csinálni. 3 fős csoportok lesznek - ült fel a tanári asztalra, majd a kezébe fogott egy lapot, és olvasni kezdett - Bakugo, Mina, és Mineta. Midoriya, Iida, és Kaminari. Aoyama, Tsuyu, és Uraraka. Ojiro, Koda és Sato.  Shoji, Yaoyorozu és Jiro. Sero, Tokoyami, és Hakagure. Todoroki, Kirishima, és [Név] - fejezte be végül.

Ahogy meghallottam a nevemet, és azt, hogy kikkel leszek egy csapatban, elkerekedtek a szemeim. Az előttem ülő fiúra néztem, aki szintén hátra fordult. Egymást néztük, ugyanolyan döbbent tekintettel.

Karma miért műveled ezt velem?


---------

Hogy vagytok, embik?
Koliban elkezdtük díszíteni a szobát, és Kicsi Izumi kapott egy díszt, hogy boldog legyen.

Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Broken |Kirishima × Reader - Befejezett|Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang