65,

113 14 0
                                    

>>Jimin<<

Egy nő van vele

Ezt írta Jeongyeon, miután valaki leült a férfi asztalához.

hogy néz ki?

Karimás kalap, napszemüveg, arcra húzott sál

elég titokzatos

Úgy néz ki mintha mondana valamit
Te nem hallasz semmit?

olyan halkan beszél hogy én sem hallom

De nem értem, mi van akkor ezzel a palival?

majd máshol elmondom

Megfelelően tökéletes időzítéssel lépett az asztalunkhoz a vörös hajú lány, letéve elénk a rendeléseinket.
- 2 málnásmuffin - mondta hangosan is, elengedve a tányérokat, a lány elé egy kéretlen csészét is helyezve - Meg egy latte machiato, sok cukorral, a ház ajándéka. Mesélj, hogy halad a homokrónikád?
- Ma teszem ki az új fejezetet - kacsintott - Jó szaftos.
- Ha nekem ilyen helyes áldozatom lenne, nem csak a sztori lenne szaftos - kacsintott rám a lány. Most már értem miért nevezte Kino Hyojong és Hyuna esetét "nyitott kapcsolatnak".
- Nem maradunk sokáig - mosolygott a lány, kimentve a pácból - Csak enni jöttünk, aztán megyünk is tovább.
- Jó szórakozást - kacsintott ismét, majd visszatért a pult mögé. Egyből haraptam az előttem díszelgő süteménybe.
- Szóval - nyelte le a saját falatát Jeongyeon - Hova megyünk ez után?
- Hozzád? - vetettem fel - Vagy az egyik külvárosi játszótér?
- Utóbbi - harapott egyet - Ott jobb a hangulat.
- Végül is igaz - értettem egyet. Egy pillanatra meg is feledkeztem a hátam mögött folyó beszélgetésről, ami sorsdöntő is lehet akár a Halál Testvérének ügyében.
Nyújtózkodásként dőltem hátrébb, hátha ki tudok szűrni valamit a beszélgetésből.
- Ezt nem nézném ki belőled - nevetett egy érdes férfi hang. A nő válaszként motyogott valamit.

- Akkor miért nem te intézed el? - hallatszott kétely a hangjában. Most egy hosszabb monológ jött a nőtől.
- Két legyet egy csapásra... - értett úgy tűnik egyet a Szőke - Nem rossz ötlet. Gondolom minél hamarabb.
Általában kiélvezem a kedvenc süteményem minden falatját, most viszont kénytelen voltam gyorsabban rágni a szokásosnál.
- Megvagyunk - hallottam a férfi hangját - Nem igazán szoktunk találkozni, de ma tervezem. Tudod mennyire igényes vagyok.

siess

Azt hittem hallgatóznál még egy kicsit

akkor ne siess
annyira

A nő még mindig csak felismerhetetlenül motyogott.
- De, vele is - szürcsölt a férfi - Egyszer. Tökre megértem, miért olyan kelendő - halk kérdés következett - Amennyiben te refuse-olod.
- Te! - csattant fel a nő egy pillanatra, de eléggé visszafojtva ahhoz, hogy ne legyen felismerhető. Utána ismét lehalkult, de a hanglejtés szerint az idegessége egyből tovaszállt, mintha egyetértene vele.
- Magányos vagy? - gügyögött a Szőke aljasan - Semmi baj drágaság, ezen könnyen segíthetünk.
- Na, Chimmy - szólalt meg, visszarántva hallásomat a mi asztalunkhoz - Mehetünk, vagy még kérsz valamit?
- Ennyi elég volt, köszi - álltam fel, majd vele együtt elhagytam a kávézót. Honnan volt olyan ismerős a nő hangja?
Utunk egy elhagyatott külvárosi játszótérre vezetett. Rozsdás állványok, szakadt kötelek a mászókákon, törött kapaszkodók a mászófalon. Szerencsénkre az egymás mellett lógó hintáknak nem volt bajuk, így ott foglaltunk helyet.
- Milyen információra lenne szükséged? - kérdezte Jeongyeon. Egy pillanatra elgondolkodtam. Ha tényleg ő hívta oda a Szőkét, nem tudhat meg sok mindent. Hol is kezdjem...
- Playboyról - kezdtem - Vagyis pontosabban a lakótársáról.
- Vagyis a srácról, akinek senki nem tudja a nevét - bólintott.
-Hogy érted, hogy senki? - lepődtem meg.
-

Szó szerint - lökte meg magát a hintán - Megkértem pár barátnőmet, hogy figyeljenek rá. Elég titokzatos pali. Senkivel nem áll szóba, és csak ritkán hagyja el a házát.
- Tudod, hol laknak? - döbbentem le ismét.
- Követtem őket tegnap este - magyarázta - Éppen sétáltam, hogy ihletet gyűjtsek, amikor az egyik ritkán járt mellékutcában hihetetlen sebességgel jött szembe velem egy motor. Ketten ültek rajta, a sofőrön sisak volt, de mögötte ült a Playboyod. Követtem a farolások hagyta halvány nyomokat, amíg meg nem találtam a motort, az egyik ház előtt. Az egyetlen ajtaja egy sikátorba nyílik, és az épület nem is valami nagy, viszont rendkívül eldugott.
- Nem csodálom...
- Most így belegondolva, egy kicsit aggódom - motyogta.
- Miért? - löktem meg magam én is.
- Amíg egy másik bejárat után néztem a házon, hirtelen valaki egy hatalmasat ordított odabent...
- Hogyan? - ráncoltam a homlokom - Mintha ráesett volna egy pók a vállára, vagy mintha beverte volna a kislábujját az ágy lábába, esetleg kapott valami nagyon jó ajándékot?
- Kislábujj - gondolkodott - De többször, és elég hosszan. Mintha a hátába vágtak volna egy kést, vagy hétszer rúgott volna bele a szekrénybe egymás után, megállás nélkül. Képzelheted, hogy a frászt hozta rám.
- Bármi is történt ott, valami hatalmas... - kerestem a megfelelő szót - Probléma.
- Tragédia - segített ki - Bármi is történt ott, biztosan nem jó. El kellene mennünk oda megnézni, minden rendben van-e, azt mondod? Jó ötlet.
- Nem is mondtam semmit... - dörmögtem, majd erősebb hangerőre váltottam - Igazából, szerintem nem érdemes. Mármint, még, nem érdemes. Ha minden rendben, úgyis összefutunk velük valahol, ha meg nem, akkor is legalább pár napot várjunk. Nehogy olyanba akadjunk, amibe nem kellene.
- Mondjuk gyilkosságba? - csillant fel a szeme - Egy igaz történet alapján írt sztori, egy meleg párról, egyedül egy sorozatgyilkos ellen! A rendőrség tehetetlen, és ahogy a pár egyik tagja meghal, a másik fél bosszúszomjasan indul a gyilkos nyomába, egy kíváncsi és lelkes újságíróval az oldalán...
- Klisé - vágtam rá - Csak annyi a különbség, hogy általában a szüleiket ölték meg a főszereplőknek.
- De ez más - győzködött - Ez egyedibb. Sokkal.
- Nem, nem az - ellenkeztem.
- Akkor akarod csekkolni a srácot, vagy sem? - csattant fel.
- Mutasd az utat - pózoltam drámaian, leplezve aggodalmamat. Baja eshetett? Lehet a Lakótársa tett vele valamit? Vagy ő a lakótársával? Lehet, hogy csak beverte valamijét, mondjuk a csípőjét az asztal sarkába, vagy a vállát az ajtófélfába. Nem, akkor sem ordítana olyan sokáig. Ő inkább annak a típusnak tűnik, aki halkan sziszeg, és két másodperc után mintha semmi sem történt volna. Miért ordíthatott? Biztosan történt valami. Valami nagyon aggasztó. Valami nagyon rossz. Valami, aminek nem jó következményei lehetnek.

A Végzet Játéka (Yoonseok/Jikook ff.)Where stories live. Discover now