A Végzet Játéka (Yoonseok/Jikook ff.)

57,

>>Jimin<<

- A saját érzelmei? - döbbent le Jennie - Egy pszichopatának nincsenek érzelmei!
- De, vannak - ingatta a fejét Jisoo - Proto-érzelmek. Olyanok, mint a mieink, csak egyáltalán nem erőteljesek, szinte ott sincsenek, de attól vannak. Viszont neki az a természetes.
- Miből gondolod, hogy egy sorozatgyilkos pont az egyik áldozatának öntené ki a lelkét? - ellenkeztem én is.
- Azokat a szavakat nem Dahyunnak szánta - tekerte vissza a felvételt - Figyeljetek.
Azon dolgoztam, hogy neked szép életed lehessen... De te csúnya bűnbe estél. Ártatlanok vére szárad a lelkeden, drágám.
- A címzett önmaga - magyarázta Dr. Kim - Rendkívül intelligens. Tudja, hogy az első gyilkossággal elrontotta az életét, de érzi, hogy nem fog tudni leállni. Ha jobban megfigyeled....
Én sosem utáltalak. A tetteidet utáltam. A romlottságot bennük. 
- Függő. Nem akarja ezt csinálni, mégis, kényszeresen gyilkol.
Mindenki azt cselekszi, amit jónak lát. Nem tudhatjuk előre, mi lesz a hiba. Mekkora hiba. Az időt nem tudjuk visszatekerni. Az egyetlen kérdés, hogy megbánod-e a romlott tetteidet.
- Sokkal nyitottabbak a nézetei, mint a normális embereknek. Ha velük történik valami rossz, az első gondoltuk "mi lett volna, ha...". Helyette Ő viszont nem néz vissza. Hiába sugallja azt, hogy megbánta, nem tette. Meg akarja bánni, de nem tudja. Inkább folytatja.
- Egyértelmű volt, hogy nem hibázik - sóhajtott Jennie - De én még mindig a bosszút teszem első céljának.
- Ez is lehetséges - értette egyet Jisoo - De be kell látnod, hogy nem véletlenszerűen választja ki az áldozatokat. Olyanokat öl, akiket belülről marcangol a bűntudat.
- Elnézést - szóltam közbe - Én elég közeli barátja voltam pár áldozatnak. Őszintén szólva egyáltalán nem úgy néztek ki, mint akiket marcangol a bűntudat.
- Mert szerinted én nem ismertem őket? - csattant fel Jisoo - Volt, akivel én beszéltem utoljára a halála előtt, mert akkor halt meg, amikor ment vissza a kollégiumba tőlem. Igenis mindegyiküknek bűntudata volt, csak leplezték. Még ha apró dolgok miatt is.
- De honnan tudta, hogy így éreznek azok az emberek? - szólt közbe Jennie - Ahhoz elég közel kellett kerülnie hozzájuk.
- Én éppenséggel-... - kezdtem volna a beszámolómat E'Dawnról, de kopogás szakított félbe, és kinyílt az ajtó.
- Bocs a késésért - lépett be rajta Kwanjin... Yuchan. A perverz playboy.
- A hullaszagból ítélve nem tudom megmondani, hogy sikerrel jártatok-e - takarta le az orrát Jennie.
- Ja az - vette le a kabátját a perverz - Csak találtunk egy fél éve oszló holttestet egy árva tizenéves alkoholista fürdőszobájában - magyarázta, engem teljes sokkba ejtve azzal, hogy úgy beszélt róla, mintha csak azt mesélné, elvitte a kutyáját sétálni - És nem, nem ő az emberünk. Vagyis, hamarosan a mi emberünk lesz, ha érted hogy értem.
- Ez nagyon kedves tőletek - mosolygott Jisoo - Kell majd vele segítség?
- Amíg a mi anyukánk távol van, örülnénk neki - mosolygott Playboy - Nem gondoltam volna, hogy pont itt találkozunk ismét, Jimin.
- Ez csak egy véletlen volt - magyarázta a pszichológus - Éppen hozzám jött tanácsot kérni, amikor betoppant Jennie, ezzel a felvétellel.
- Jisoo szerint a saját érzelmeit fejtette ki az elkövető - mondta a nő - és nem Dahyunnak szánta őket, hanem önmagának.
- Szerintem akkor is egy démon van benne - ingatta a fejét a fiú - Túl könyörtelen egy emberhez.
- Apropó - váltott témát Dr. Kim - Ha jól tudom, ez a te házadban történt, nem igaz? - Playboy bólintott - Te hol voltál?
- A fürdőszobában - kapta a választ - El kellett intéznem pár hívást.
- Nem hallottad, hogy kiabál?
- Semmi sem hallatszott be - ingatta a fejét.
- És az ajtó? - szólt közbe Jennie.
- Bezártam, miután S5 kiment. Neki is volt pár fontos hívása.
- Nála volt kulcs?
- Természetesen. De ő később ért vissza. Azt ne mondd, hogy...
- Biztos nem nyitotta volna csak úgy ki a gyilkosnak az ajtót - ellenkezett Jennie - Ő túl hűséges ahhoz, hogy elárulja a főnököt. Hiába van a "mindent figyelembe kell vennünk" elv, ezt a lehetőséget nem tudom. Vele nőttem fel, semmi oka nem lenne egy ilyen emberrel szövetkezni.
- Most már én is megszólalhatok? - szóltam közbe - Éppen azt akartam mondani, hogy van egy szobatársam, aki közel állt pár áldozatokhoz, és egy könnycseppet nem ejtett utánuk.
- Ha E'Dawnre gondolsz, ez nem így van - cáfolt meg Jisoo - Igenis fájt neki az elején. Két kezelés után már magától is tudta kezelni a helyzetet.
- És ha-...
- Nem adtam engedélyt arra, hogy megkérdőjelezzetek! - csattant fel a pszichológus - Hiába, személyes meglátásom szerint a gyilkos nem az egyetemről való.
- Bűntársa nem lehet? - kérdezte Playboy.
- Abban nem tudnék belekötni - értett egyet a nő - Ha valaki információt szivárogtat ki. De kétlem, hogy bármit találnátok, minden diáknak van magánélete.
- De nem sokan vannak Jimin tánccsoportjában - nézett rám a férfi - Az a csoport és a halott pár az egyetlen kiindulópontjaink, mivel csak ott vannak a dolgok kapcsolatban egymással.
- Nem lehet egyetlen, ha kettő van - szóltam közbe ok nélkül.
- Jaj te fiú - borzolt a hajamba Dr. Kim - Legalább te jól vagy. Viszonylag.
- Amennyiben nem derül ki a legjobb barátomról, hogy egy sorozatgyilkos - vontam vállát - Vagy egy sorozatgyilkos öribarija.
- Ezaz - szólt közbe Playboy - A fehér hajú srác!