A Végzet Játéka (Yoonseok/Jikook ff.)

59.

>>Jeongguk<<

- Mi? - nézett rám mindenki értetlenül.
- A fehér hajú srác! - ismételtem - Jimin!
- Igen! - helyeselt a fiú - J-Hope manapság sokat lóg egy rejtélyes, fehér hajú férfival.
- Mennyit tudsz róla? - kérdezte Jennie.
- Rejtélyes férfi fehér hajjal - válaszolta - És Hoseokkal jóban van.
- Vagyis semmit - sóhajtott Jisoo - Minden bizonnyal ő az emberetek.
- Egy pillanat - realizáltam - Azt hiszem láttam ma!
- Hol?! - vágta rá az ügynök.
- A kávézóban - idéztem fel - A pultnál állt, a sorban, rendelésre várt amikor bementem. Biztosan akkor csúsztatta a zsebembe a cetlit, amikor kifele siettem.
- Ezzel van egy kis probléma - ellenkezett a pszichológus - A felvételen a férfi haja barna. Mennyi idő is telt el, mire odaértél?
- Fél óra talán.
- Szerintem is furcsa lenne a hajszín - jegyezte meg Jennie - Viszont léteznek egymosásos festékek.
- Az fél óra alatt nem jön le - szólt közbe Chim - Vagyis, nem úgy, hogy hazamegy, lemossa, megszárítja, beállítja, és még oda is ér egy másik helyre.
- Paróka? - találgattam.
- Nem úgy tűnik - utalt a fiú arra, hogy ő is látta a felvételt - A fejbőre elárulta. Az a saját haja volt.
- De valahogy mégis csak neki kellett lennie - ellenkeztem.
- De hogyan mozoghatott ilyen gyorsan? - elmélkedett Jennie - Talán az otthona közel van a kávézóhoz. És úgy volt festve a haja. Vagy valamelyik barátja lakik a közelben és nála mosta le.
- Vagy ikrek - vetette fel Jisoo - Egy barna és egy fehér hajú. Ők kommunikálnak egymás között, és így tudnak mindent megoldani.
- A barna gyilkol, a szőke pedig mindenhova követi Jeonggukot - helyeselt a másik nő - Már csak azt kellene kideríteni, hogy hol találkoznak.
- Az nem lesz olyan nehéz - pillantottam az egyetemistára. Mindenki rá bámult, ő pedig egy pillanatnyi meglepettség után vette a lapot - Te pedig nekem fogsz súgni.
- Már nem azért - válaszolt -, de J-hope alig pár hete ismeri. És ezek már egy ideje történnek. Biztos, hogy jó úton haladunk?
- Minden eshetőséget figyelembe kell vennünk - ingatta a fejét Jennie - Eddig ez a legreálisabb.
- Hyojong! - szóltam közbe - Lehet van valami köze hozzá!
- Nem igazán illik bele a képbe - motyogta Dr. Kim - Viszont nem hagyhatjuk szó nélkül amit Jimin mondott. Ha az ikres dolog tévút, lehet Hyojongot kellene figyelembe venni. Eléggé zárkózó természet, ami lehet kapcsolódhat az ügyetekhez... De előtte keressétek meg a fehér hajút.
- Nem is igazán van vesztegetni való időnk - pattantam fel - Jimin azonnal rááll az ügyre, nem igaz?
- Ha ezzel megmenthetem a szobámat - tápászkodott fel ő is - Csak természetes.
- Tégy rendet a fejedben gyakran, Chimy - mosolygott rá biztatóan Jisoo.
A fiú visszamosolygott, mi pedig két oldalról közrefogva őt kikísértük.
- Ha bármi van, mondd el kérlek - fordultam vissza az ajtóban.
- Az orvosi titoktartás kötelez - mosolygott keserűen - Amiben tudok, segítek. Hiszen mindketten emberek életeit mentjük. Te fizikálisan, én mentálisan. Amúgy amit Jiminnek mondtam, azt rád is vonatkozik.
- Mégpedig?
- Tarts rendet a fejedben - intett, majd bezárta az ajtót. A liftnél megvártak a társaim, így együtt szálltunk be.
- Mi a terv? - nézett rám az alacsony fiú.
- Te kibeszéled Hoseokkal a pasis dolgaitokat - közölte Jennie színtelen hangon - Kideríted ki az a szőke srác és mit akar. És ha gondolod vethetsz egy pillantást Hyojongra is. Mi addig körbenézünk a barna hajú után. Hátha valamelyik elmegyógyintézet kezelte szociopátiával.
- Elég furcsa érzésem van vele kapcsolatban - suttogtam - Mintha ismernünk kellene őt.
- Hamarosan kiderül - válaszolta a nő - Előtte viszont neked is lesz egy kis dolgod.
- Mármint? - ráncoltam a szemöldököm.
- Rájössz - lépett ki a felvonóból. Mi követtük.
Kint várt a céges kocsi, amivel jöttem, most viszont nem én vezettem.
- Sok sikert - szóltam Jimin után, amikor kiszállt a kollégiumnál - És jó szórakozást.
- Neked is, Playboy - zárta be az ajtót. Már viszonylag sötét volt, egy őszi késő délutánhoz képest. Egy hatalmas, sötét toronynak tűnt a szürke épület, amelyet a főhadiszállásunkként tartunk számon. Jennie leparkolt a mélygarázsban, mi pedig fellépcsőztünk a földszint hátsó részéhez.
- Még mindig nem jöttem rá, milyen kis dolgom lenne - motyogtam.
- Várd ki - bökött a fejével a felénk közeledő fiú felé.
- Végre itt vagytok! - állt nekünk Bambam - Jennie, megcsináltam minden papírmunkát! Holnap hivatalos vagy egy öngyilkossági kivizsgálásra, délután a havi Y.A. ellenőrzés. Továbbá jelentés kell Dr. Kim Jisoo aktájába a vele közölt információkról.
- Milyen hiperaktív társad van - jegyeztem meg - Az enyém egész nap csak eszik és alszik.
- És lehet, hogy a Szőke cinkosa - tette hozzá a nő, a kezébe véve a felé nyújtott papírokat - Amit igazából kétlek, de tudod... Nem zárhatunk ki semmit. Nem - szakította félbe a társát, mielőtt az bármit is hozzá tudott volna fűzni - Meg se szólalj.
- Elnézést - szegte meg az utasítást mégis Bam - Csak Jeonggukkal akartam valamit.
- Mégpedig? - néztem rá.
- Namjoon vár a másodikon - nézett bele a jegyzetfüzetébe - A vezetőség elbírálta Yeonjunt.
- És? - nyílt tágra a szemem, a válaszra várva.
- Felvették.