A Végzet Játéka (Yoonseok/Jikook ff.)

4

>>Yoongi<<

Szokásomhoz híven, a mai napom is a kávézóban kezdődött.
- Játékprogramozó létedre tényleg nagyon elfoglalt vagy - adta ki a kávémat a lány.
- Majd egyszer megérted a helyzetem - fizettem ki.
- Nem, nem - tolta vissza a pénzt - Nagyon fáradt vagy, és napi kétszer kávézol itt. Ezek mellett egy nagyon kedves és szorgalmas ember vagy, most nem kell fizetned.
- Hyuna...
- Ez most az én ajándékom.
- Bűntudatot keltesz bennem - túrtam bele a hajamba.
- A-a. Csak ne legyen.
Azzal egyenesen a kezembe nyomta a rendelésemet.
- Remélem megérted - kacsintott, ahogy mindig is szokott.
- Most hogy mondod... - gondolkodtam el - Szerintem nem árt egy kis felfrissülés. Nincs kedved ma elmenni valahova?
- Dehogynincs - könyökölt a pultra, kiemelve gigantikus dekoltázsát - Mire gondoltál?
- A séta megteszi? - mosolyodtam el kínosan - Ameddig nem fejezem be a jelenlegi fájlokat, addig nem nagyon lesz sok költhető pénzem.
- Tökéletes - egyenesedett fel boldogan - Akkor ma 5-kor tali itt.
- Oké - hagytam el a kávézót.
Kellett ez nekem! Már kényszer megoldásokhoz kell folyamodnom! Most ennél az ügynél nagyon kellesz koncentrálnom, amiből nem zökkenthet ki ez a nő. Most elhívtam, talán egy ideig békén hagy. Már csak 59 napom maradt a célszemély kiiktatásáig. Ami nem valami sok idő.
Töprengésem folytatván megálltam a gyorsakajáldát és a pláza étkezőterét elválasztó pult előtt, vettem egy gyrost, majd ismét haza indultam. Nem töltök sok időt a városban, de sokat gyalogolok, amitől nagyon vékony vagyok. De elég gyors is.

Belépve levetettem magam az ágyamra, és pihenni kezdtem.
Akkor most Jimin vagy Hoseok? Nehéz, pláne hogy még csak nem is ismerem őket. És még esélyem se nagyon van. Kutakodni kéne, de lusta vagyok. Majd alvás után!

Az órám 4-kor ébresztett. 1 óra múlva már a kávézónál kéne lennem. De olyan nehéz!
Felvettem az immár fehér 2 az egyben dzsekimet, majd hajamba túrva indultam is. Nem nagyon szoktam magammal törődni, csak eszem, alszom, és sétálok. Meg persze gyilkolok. De ez most más téma.
Gondolkodtam a buszon, de nem fogom kizökkenteni magam, ezért gyors léptekkel szeltem az utcákat. Nem tartott olyan sokáig, el is értem a helyhez, de úgy tűnik még van kb. 5 percem.
A falnak dőlve várakoztam, de pár ribanc úgy döntött, megáll előttem.
- Szia szépfiú - lépett az egyik közelebb.
- Most azonnal takarodj innen, vagy eltöröm a gerinced - vágtam hozzá flegmán.
- Nyugi - simított végig a vállamon - Csak egy szívességet szeretnék kérni.
- Még mit nem - löktem el egy kézzel - Szállj le rólam.
- Jajj de komor valaki - szólalt meg a másik gúnyosan. Komolyan mondom, ha felbasszák az agyam, megölöm mindet.
- Tűnés innen! - bukkant fel Hyuna. Nem nagyon szeppentek meg, csak egy hülye picsás hajdobás után eltűntek.
- Köszi - sóhajtottam - Már megijedtem, hogy soha nem szállnak le rólam.
- Amíg itt vagyok hozzád nem érhetnek - rázta meg a fejét.
- Jajj de védelmező valaki - csúszott ki a számon.
- Utálom ha lenyúlják a prédámat - csattogtatta fogait édesen, miközben megindultunk.
- Én is - helyeseltem, csak egy kicsit másra gondoltam.
- Ennyire szoktál csajozni? - lepődött meg.
- Régen nagyon ment - sóhajtottam - Csak ugye jött most ez a játék, amin már majdnem 2 éve dolgozom, és minden időmet felemészti.
- Milyen játék is ez? - nézett rám.
- Egy lányról szól - kezdtem alibim - Aki pszichopata, és bele van zúgva a suli leghelyesebb fiújába. Mivel persze ezzel nincsen egyedül, kénytelen kiiktatni a riválisokat anélkül, hogy bárki is rájönne, hogy ő a tettes. Elég bonyolult. De ezt rendelték, nem tudok vele mit kezdeni.
- Aha~ - hangja értetlen, habár megértem. Yuto ezt a kifogást adta, mivel ő tényleg programozó, így ha mégis gyanút fognak, csak átküldi a frissített fájlokat és voilà, kész is a tökéletes alibi.
- Amúgy nem értem, alig ismersz, sőt, azt sem tudod pontosan ki is vagyok, de fel akarsz szedni - törtem meg a kínos csendet a még kínosabb kérdéssel.
- Aranyos vagy - vette elő a táskájából egy zacskó csokis popcornt - Sokat találkoztam veled, és megtetszettél. Jó fej vagy, szorgalmas, és helyes. Nekem ennyi elég.
- Azt hittem te is olyan vagy, aki a pénzre meg a méretre megy - nevettem el magam, mivel tudom, hogy ez az igazság.
- Pénz pf! Nekem van elég. A méret meg... az egy másik téma.
- Na hallgatlak - kezdtem szívatni.
- Nem azért jöttem hogy ilyen perverz dolgokról beszéljek! - háborodott fel. Ó dehogynem, azért jöttél. Én már csak tudom.
- Van egy sejtésem, miért szereted a hosszút - tért perverz vigyor a képemre, majd átváltottam egy jó ki erotikus hangnemre - Mert amikor benned van... jó mélyen... olyan érzés...
- H-Hagyd abba! - rivallt rám. Na gyerekek, ilyen amikor egy lány zavarba jön. Vagy, jelen esetben, amikor a tapasztalat bevillan, és egy icurka-picurkát már kezd felizgulni...
- Nyugi, csak viccelek - nevettem el magam - Amúgy valahol olvastam, hogy az a jó társaság, ahol 10 perc után már a dugás a téma. Akkor ezek szerint én kibaszott jó társaság vagyok.
- Ha-ha, nagyon vicces - ironizált, de közben arcán megjelent egy apró mosoly - Habár, ha nem lennél ilyen perverz, akkor tényleg nagyon jól el lehetne veled beszélgetni.
- Miért, így nem lehet? - biggyesztettem le alsó ajkam.
- Dehogynem - kuncogott - Ha már amúgy felmerült... Volt már olyan barátnőd, akivel...?
- Persze - néztem le - Úgy nézek ki, mint aki szűz?
- Ez jogos - váltott át a csábos pillantásába - És, ha már ennyire tapasztalt vagy... nincs kedved egy kis baráti...?
- Most hogy mondod, tényleg nem árt a felüdülés - nyaltam meg a szám szélét - A héten ráérsz?
- Bármikor - kacsintott - Akár most is.
- Most bocsi, inkább kihagyom - tettem tarkóra kezeimet - A mai nap túl fárasztó volt. Majd valamikor a héten, akkorra biztos befejezem a megkezdett fájlt.
- Akkor jövőhéten - intett egyet csábosan, majd felsétált a lépcsőn, és bement a lakásába.

Hogy őszinte legyek, ezt most komolyan gondoltam. Az uralkodási vágy... Valahogy csillapítanom kell.

- Te meg ki vagy? - termett előttem váratlanul valaki, aki egy kész főnyeremény volt ebben a pillanatban. Jung Hoseok.