~Within The Walls~ /VMinKook FFC/

⇸ 21.rész ⇷

/Taehyung szemszög/

Amint bezárta maga mögött az ajtót, a ház addigi heves zsivaja valahogy nyugalmi némaságba váltott át. Nem voltak zajok, hangok, csak az üres csend, és mi, ketten, ahogy tehetetlenül szemeztünk egymással, azon gondolkodva, mit is csináljunk pontosan.

-Játsszunk valamit? -pár perc pislogás után Kook elfordult tőlem, válla felett enyhén visszapillantva, egy igen kérdő, sokak számára leolvashatatlan tekintettel.

Imádtam ezt a kettősségét, rettenetesen jól szórakoztam azon, hogy a gyerekes, ártatlan haveromból pillanatok alatt egy rideg, felismerhetetlen démon fejlődött, csak mert az, akit szeretett, már nem volt vele egy térben.

-Ja, gondolom -rántottam vállat, megigazítottam a pólóm alját és végigmértem, csendesen, mélyen, féktelenül. Viszonozta a pillantásom, röviden beharapta ajkait.

-Előkészítem a konzolokat.

-Én meg elmegyek lezuhanyzom -feleltem, ledobtam magamról a pólóm, majd útközben a nadrágomtól is megszabadultam, a fürdőbe pedig már meztelenül léptem be. Összeborzoltam a hajam, egy pillanatra megtorpanva a tükör előtt.

Végigmértem a testem, az oldalam, a derekam, majd az arcom. A tincseim, a lassan alávetett vágytól csillogó tekintetem. Rég voltunk konkrétan kettesben Kookkal, és ez azt is jelentette, hogy egyikünk sem kapott kielégítést szexuális formában.

Szóba jöhetett Jimin, ám tudtam, hogy köztük sem történt semmi több néha egy-két érintésnél vagy csóknál. Úgy ismertem őket.. Pontosabban a haveromat, mint a saját tenyeremet.

A zuhany alá lépve hagytam, hogy az enyhén langyos, majd forróvá váló víz végigfolyjon testem minden egyes centiméterén, felmelegítve és egyben lehűtve bugyogó vérem, csillapítva heves levegővételem, és a hidegrázást, mely a képzelgések következtében tört rám.

Igen, már annyitól remegni kezdtem, hogy elképzeltem, ahogy megérint. Persze, egy részem jobban örült volna, ha ezt az estét nem csak kettesben, hanem egyenesen hármasban tölthetjük el, de.. Igazából ezt hiányoltam. Azt, hogy megcsókolhassam mindenféle indok nélkül, összekulcsolhassam az ujjainkat, és hallhassam pimasz, elégedett sóhajait.

Én szerelmes voltam, de ő ezt nem tudhatta. Sose, sehogy. Akármennyire is hitte magát jó emberismerőnek, ha gyengédséggel kapcsolatos érzelmekről beszélt neki valaki, csak elfojtottam vigyorgott, aztán faképnél hagyta az illetőt.

Pontosan. "Mi nem tudunk szeretni."

Kiléptem a zuhany alól, megtörölköztem, nedves tincseimet rendezgetve pedig csendesen sétáltam át nyakamban a fehér, vizes anyaggal. Nem zavartattam magam, sőt, röviden vigyorogtam, mikor megéreztem magamon Kook perzselő pillantását.

Belebújtam az egyik pólójába, majd nadrágjába, ledobtam a törölközőt a székre, végül pedig kiindultam, s csak figyelmesen követtem tekintetét, mely megakadt mozgásomon.

-Ennyire kedveled, amit látsz? -mosolyogtam rá ahogy elé értem, hagyva, hogy felemelje pillantását, egyenesen szemeimbe meredve.

-Miért ne élvezném, ha a legjobb haverom el akar csábítani? -ragadta meg combjaim, akadály nélkül ölébe rántva.- Miért, netalántán te ellene vagy?

-Ó, dehogy -vigyorogtam, hideg tekintetem olvadozni kezdett, ahogy ágaskodó tagját megéreztem sajátomnak préselődni.- De a kis Kook se unatkozik, ahogy látom.

-Kivételesen hiányoztál neki -hajolt nyakamra rövid mosollyal, mielőtt lassan ráharapott, majd megszívta azt. A rövid extázisszerű érzésbe aprón, jólesően remegtem bele, ám nem hagytam, hogy teljesen domináljon felettem.- Na, mi az? Kifejezetten ellenálló vagy annak ellenére, hogy itt illegetted magad.