I Can Wait For You (L.S.)

-11-

Harry

- Louis! - szólok rá. - Nézz rám! Mi történt? - kérdezem újra.

- Semmi, nem fontos - mondja és be akar ülni az autómba, de a kocsikulccsal lezárom.

Lehajolok, benézek Liamhez:

- Bocs, egy pill - tátogom.

Felegyenesedem és Louis szemébe nézek.

- Addig nem nyitom ki, amíg nem mondod el, mi van - fenyegetem meg.

- Nem beszélhetnénk róla máskor? - kérdezi reménnyel telve és egy kicsit megremeg a hangja.

Van olyan érzésem, hogy ez egy kényes téma számára. Egy darabig csendben állunk a jármű két oldalán. Megkerülöm az autót és Louishoz megyek. Megfogom a kezét és magamhoz húzom. Meglepődve fogadja az ölelésem. A feje a mellkasomon van, kezeivel szorosan öleli a derekam. Az egyik kezemmel a fejét simogatom, a másikkal magamhoz szorítom.

- Oké - suttogom és bólintok egyet.

Nem tudom pontosan, mi kényszerített arra, hogy megöleljem. Nagyon jól esik. Mintha kapaszkodna belém.
Eltolom magamtól és megsimítom a hátát. Kinyitom a kocsit, majd Louis felé fordulok.

- Akarsz vezetni? - kérdezem pirosan.

Még az ölelés hatása alatt vagyok. Úgy érzem, ez volt az első, igazi ölelésem. Mindenem pezsgett, tele lettem élettel. Ahogy látom Louisnak is egy élmény volt, mert ő is vörös.

- Persze - csillannak fel a szemei és kikapja a kulcsot a kezemből.

Nevetve szállok be az anyósra. Louis beindítja a kocsit és elindulunk. Liam hátul középre csúszik és előre hajol.

- Minden oké? - kérdezi felváltva pillantva Louisra és rám.

Összeszorított szájjal nézek a mellettem vezető fiúra, aki mosolyogva rám kapja a szemeit.

- Igen - válaszol Louis az utat figyelve.

Liam hümmögve visszaül hátra és kibámul az ablakon.
Az utat figyelem, miközben a sulihoz megyünk.

***
A sulihoz érve gyorsan elköszönök Louistól meg Liamtől és elrakom a kocsikulcsom. Rohanva keresem Niallt az épületben. Miután sem a teremben, sem az udvaron nem találom, ostobán a fejemre csapok és büfé felé kezdek szaladni.

- Szia, Harry - int Lydia és megáll.

Baszki, nem, most nem! Miért nem bír békén hagyni?!

- Szia! Ne haragudj Lydia, most nem alkalmas - mondom meg sem állva.

A büfében észreveszem Niallt, aki teli szájjal, vigyorogva integet nekem. A térdemre támaszkodva állok meg előtte és annyira lihegek, hogy nem tudok megszólalni.

- Szia, Harry! - köszön mosolyogva. - Nem vagy valami jó formában! - cukkol.

- Kapd be! - nyögöm ki és leülök mellé. - Louis... Én... Öhm... Szóval..

- Mond már! - sürget izgatottan.

- Együtt aludtunk és ma megöleltem, de nem tudom, miért - mondom ki egy szuszra.

Leesett állal bámul, majd köhintve megszólal:

- Menjünk fel!

Elindulunk a lépcsőn és belekezd.

- Ez tök király, nem? - néz rám. - Mármint, ha több időt töltötök együtt, az jó, ugye? - gondolkodik és felnevetek.

- A kezét is megfogtam - vallom be és érzem, hogy vörösödöm.