-10-

1.3K 66 29
                                    

Harry

Nem húzta el a kezét. Még mindig fogja. Pici keze pont bele illik a tenyerembe.

Miután a tanári ajtaja becsukódik, Louis felé fordulok, de nem engedem el a kezét. A kékszemű nem néz rám. Csak mered maga elé és kétségbeesetten rágcsálja az alsó ajkát. Úgy fordulok, hogy szembe kerüljünk egymással. Az arca kifürkészhetetlen, nem tudok leolvasni róla semmit. Lehajtott fejjel nézi a földet, de nem engedi el a kezem.

Egy pár pillanatig így állunk, végül Louis szólal meg először:

- Van egy kérdésem - jelenti ki, de még mindig a padlót pásztázza.

- Mondd! - válaszolok kíváncsian, folyamatosan őt figyelve.

- Miből... Honnan tudod, hogy meleg vagyok? - felemeli a fejét és ragyogó kékjeit rám szegezi.

Mélyen a szemébe nézek, mielőtt válaszolok.

- Nem tudtam - mondom őszintén.

A szabad kezemmel beletúrok hosszú, göndör tincseimbe és zavartan elmosolyodom.

- Mivel, gondolom, nem megyünk vissza kémiára, mit fogunk csinálni? - kérdezi, figyelmen kívül hagyva azt, amit mondtam.

Sikeresen oldja a feszültséget. Elgondolkodva nézek rá.

- Nem tudom - mondom, de hirtelen beugrik egy ötlet. - Van kedved kocsikázni? - kérdezem és egy zseninek érzem magam.

- Merre? - válaszol és szemei felcsillannak.

- Csak úgy, cél nélkül - válaszolok könnyedén.

- Oké - mosolyodik el végre.

- Húzzunk innen - indulok el vigyorogva, mire felnevet.

Magam után húzva, már amennyire táskával lehet, futunk le a lépcsőn.

Beülünk az autómba és azonnal beindítom.

- Még mindig nem tudom elhinni, hogy milyen kocsid van - mondja ámultan.

Büszkén vigyorgok. Szeretem, ha dícsérik a csodám.

- Milyen? - kérdezem és felé pillantok.

- Olyan... Hűűűű - válaszol és elnevetem magam.

16:03
Egy órája hagytuk el a sulit. Azóta megállás nélkül beszélgetünk.
Louis telefonja csörögni kezd.

- Ki az? - kérdezem.

Győzött a kíváncsiság a józan ész felett.

- Liam - válaszol, mielőtt felveszi a telefont.

- Szia! Semmi. Nem, még nem. Nem, Harryvel - óvatosan felém néz és tovább cseveg. Én csak csendben hallgatom. - Igen, persze. Oké, ne aggódj! Mint mindig. Hello! - köszön el, mire érdeklődve rá pillantok.

- Hiányzol neki? - kezdem cukkolni.

- Hülye - nevet fel.

16:37
- Nem hiszem el - lepődök meg. - Még sosem láttad a Pókembert? - kérdezem mosolyogva.

- Pedig tényleg nem láttam még - válaszol nevetve.

- Pótoljuk - ígérem meg vidáman.

- De akkor te is megnézed velem a Halálos iramban első részét - alkudozik. - Minimum - teszi fel a mutató ujját.

Hangosan röhögve vezetek tovább.

- Oké! - megyek bele az alkuba.

17:01
- Mi van? Te tudtad, hogy meleg vagyok? - kérdezem, de nem vagyok kétségbeesve.

I Can Wait For You (L.S.) Where stories live. Discover now