I Can Wait For You (L.S.)

-38-

- Csütörtök -

Louis

A hasamon fekve, félig Harry alatt hallom meg az ébresztőm. Faktos nap van, tehát korán kelünk. Csukott szemmel emelem fel a kezem és Harry hajába túrok. Egy hang nélkül közelebb húzódik hozzám és átkarolja a derekam.

- Na, mi van veled? Semmi nyöszörgés? - kérdezem szórakozottan, de szemeim továbbra is csukva tartom. Nem válaszol semmit. - Harry! - szólítom meg és kipattannak a szemeim.

Óvatosan próbálok megfordulni alatta. Mikor a hátamra kerülök, Harry a mellkasomon fekszik. Hátrasimítom a homlokából a haját, de ijedten vissza is teszem a kezem, mert nagyon forrónak érzem őt. Még mindig a derekam öleli és csukott szemmel bújik hozzám. Megfogom az állát és felhúzom a fejét.

- Nyisd ki egy kicsit a szemed, kérlek - suttogok.

Lassan kinyitja a szemeit, amik fátyolosan csillognak és fáradtak, majd azonnal újra lehunyja azokat. Bassza meg! Lázas...

- Hazz, fáj valamid? - kérdezem halkan, aggódva.

- A fejem - nyöszörög.

A haját simogatva gondolkozom. Nincs itthon semmi, se gyógyszer, se lázmérő.
Ledobja magáról a takarót és elém tárul meztelen teste.

- Nem, nem - rázom meg a fejem és a paplanért nyúlok, majd betakarom. - Maradj takaró alatt, kiizzadod magadból - suttogom, mire megfordul a másik oldalára.

Nyomok egy puszit a vállára, majd kiszállok az ágyból. Magamra kapok egy boxert és a telefonom megfogva, kimegyek a szobából, magam után behúzva az ajtót. A konyhába sétálok és miközben elkezdem a kávém csinálni, felhívom Anne-t.

- Jó reggelt, Louis drága - szólal meg Anne. - Kicsit korán van, nem? - kérdezi és a hangja fáradtnak tűnik.

- Igen, ne haragudj, de át tudnál szaladni láz-és fájdalomcsillapítóval? - kérem meg.

- Persze! Mi történt? - érdeklődik azonnal és halom a motoszkálást a vonal másik végén.

- Szerintem Harry lázas és azt mondta, hogy fáj a feje - vázolom fel a helyzetet.

- Tíz perc és ott vagyok - jelenti ki.

- Öhm... Legalább húsz perce lakunk tőletek - figyelmeztetem.

- Ne becsülj alá egy anyát! Bízd csak ide - teszi le a telefont.

Szórakozottan megyek vissza Harryhez, miután megittam a kávém. Az ágyban szenved és, ahogy látom nem tud aludni. Göndör tincsei izzadtan tapadnak a homlokára. Bemászom hozzá az ágyba, majd magamhoz húzom. Készségesen bújik hozzám azonnal, én pedig simogatni kezdem, aztán nyomok egy puszit a homlokára.

- Lou - szólal meg panaszosan.

- Mi a baj? - kérdezem lenézve rá és vállán rajzolgatok kis köröket.

- Hánynom kell - jelenti ki, majd rögtön a szája elé szorítja a kezét.

- Oh, baszki - reagálok. Lassan felülök és őt is felültetem. Halál sápadt arccal néz rám. - Nyugi - simítom meg a karját. - Mély levegő, mindjárt elmegyünk a fürdőbe, oké? - tudatom vele, mi a terv.

Csak egy bólintást kapok válaszul. Gyorsan felállok és teljesen kitárom az ablakot, hogy kapjon egy kis friss levegőt. Átmegyek a fürdőnkbe is és ott is kinyitom. Csinálok egy kis kereszthuzatot.
Megragadom Harry könyökét és óvatosan talpra állítom. Betámogatom a fürdőbe, ahol rögtön leül a wc elé és adja is ki magából azt, ami nem akar benne maradni. Gyorsan visszamegyek a szobába. Keresek neki egy alsót meg az éjjeli szekrényéből kiveszek egy hajgumit is, majd visszasétálok hozzá.