I Can Wait For You (L.S.)

-07-

Louis

Szinte sokkot kaptam az előbb.

Mi az, hogy írjak rá? Instán? Mikor? És egyáltalán miért?

- Mit mondott? - ugrik rám izgatottan Kat, miután belépek a terembe. Liam is idejön, és érdeklődve figyel.

- Hogy írjak rá... - suttogom elsápadva.

- ÁÁÁÁÁ, VÍÍÍÍ - visít Katy, mire minden osztálytársunk ránk néz.

Kétségbeesetten pillantok Liamre.

- Nem történt semmi, tudjátok milyen Katy - beszél az osztályhoz mosolyogva és mindenki felnevet. Felmutatja a hüvelykujját és visszafordul hozzánk. - Mi van?! - tátogja elképedve.

- Nem tudom, fogalmam sincs - fogom meg a fejem és fel-alá kezdek járkálni előttük. - Mit írjak neki? Mikor? És Miért? Miért írjak neki? - állok meg hirtelen. A kezeimmel erősen gesztikulálva zúdítom rájuk a kérdéseimet.

Meglepődve, szinte lesokkolva néznek rám.

- Nyugodj meg! - kér meg szépen Liam. - Két perce se jöttél be, hogy lehet hirtelen ennyi kérdésed?! - kérdezi, miközben elindulunk a padjaink felé.

Szúrósan nézek rá. Leülünk a hátsó padokba. Liam ül mellettem, Katy pedig előttünk. Kat hátrafordulva, hozzánk, hallgatja a beszélgetésünk.

- Hogyan sikerült elmondanod Katnek, hogy bejön a srác? - vonom kérdőre Liamet, de egy pillanatig sem haragszom rá. Katy mosolyogva néz minket.

- Még éjszaka átmentem hozzá - kezd bele és Katy szemébe néz. - és tudtam, hogy be lesz zsongva, ezért elmondtam neki - vigyorog.

- Na, ki a pletyis?! - kérdezi Katy kuncogva, mire felnevetek.

- Te! - kiáltunk rá egyszerre Liammel.

Felnevet és előrefordul, mert közben megjött a matek tanárunk azzal a szándékkal, hogy órát tart...

Hirtelen felindulásból kitépek egy lapot a füzetemből és írni kezdek.
Liam elé tolom a cetlimet.

Lo:Segítesz?

Kérdőn néz fel rám és válaszol.

Li:Mivel?
Lo:Inkább kivel... Harryvel.
Li:Persze

Felemelem a fejem és látom, hogy izgatottan vigyorog.

Lo:Ne éld bele magad! Csak az üzenetről beszéltem.
Li:Tudom.

Az iszonyatosan hosszú matek után, úgy döntünk, hogy az udvaron fogunk reggelizni.
Az udvarra kivezető ajtót kivágva, futva megyünk a padunkhoz. Kilencedik óta a fák alatti pad a miénk. Pontosabban mindenki elfogadta, hogy mi akarunk ott ülni.

- Nyertem! - visong Katy és a kezét felmutatva huppan le a padra.

Szeretünk versenyezni. Liammel általában Katy mögött futunk, hogy a lány nyerhessen. Így igazságos.

Mire odaérünk már tele van a lány szája a májkrémes zsömléjével. Liam felvágottas kenyeret eszik, én pedig csak egy piros almát rágcsálok.

Nagy röhögés közepette nyílik az udvar ajtaja, mire mindhárman odakapjuk a fejünk. Harry és csapata lép ki a szeptemberi hűvös időbe. Harry észrevesz, mosolyogva int egyet, mire visszaintek kissé meglepődve. A szemem sarkából látom, hogy Kat és Liam vigyorogva integetnek.