Egy hét telt el azóta és Namjoonéknál vagyok, senki nem jön hozzám. Lett egy napi rutinom is, hogy Jin minden hová elvisz magával és programokat csinál, hogy felviduljak. Nem akarja, hogy egész nap a szobában legyek, de azt szeretem, hogy Hybrid létemet mutathatom előttük, ahogy ők is mutassák nekem sajátjukat.
- Csak ülni akarok. - piszkálom meg farkammal a függönyt, mert az ablakban ülök.
- Valahova mozdulj ki. - simít hátamra.
- Hát jó. - bólintok. - Egy barátomat megszeretném látogatni. - erre megölel és felkiált.
- Na végre, Joe elvisz és vigyázz rád. -ad puszit fejemre és kimegy.
Olyan mint ha ő lenne az anyám, Namjoon pedig az apám. Annyira törődőek.
Az ismerős helyre belépek és mosolyogva sétálok barátomhoz. Joe pedig az ajtó mellett áll és néz. Egyet csengetek és felnéz fánkjaiból.
- Taehyungieeeee! - örül meg és átölel pulton keresztül, amit kuncogva viszonozok és bemegyek mellé.
- Hiányoztál. -mondom neki.
- Te is nekem. - ad egy epres fánkot, amit mosolyogva fogadok el és ülök le a pult mögé.
Elkezdünk minden féléről beszélgetni és a kaja témánál veszem észre a három nem kívánatos alakot Joe előtt. A feketeség ép számon kéri, de erre csak felém bök és mindegyik rámvezeti pillantását. Zavartan nézek Taeminre.
- Nekem mennem kell. - kelek fel mosolyogva és megöleljük egymást.
- Vigyázz magadra. - simogassa hátam.
- Khm. - hallok meg egy torok köszörülést és elengedem barátom.
- Még jövők. - mondom mosolyogva és egy doboz fánkot megfogva fordulok meg és kerülöm ki az előttem lévőket és Joehoz tippegek, nem törődve a többiekkel.
- Neked hoztam. - nyújtom át mosolyogva. - Csak elvettem. - vallom be. - Köszönöm, hogy vigyázz rám. - ekkor felnyissa és kivesz belőle egy darabot.
- Magára öröm figyelni. - küld egy nagyon halvány mosolyt gorilla mosolyával, mert ő az.
- Taehyung. - fordít magával szembe Jungkook, ekkor Joe mellénk lép.
- Nyugi Joe. - tépem ki karomat. - Mehetünk. - fordulok megint sarkon és kimegyünk.
Persze hallom, ahogy Yoongiék szólnak nekem, de nem érdekel. Mihamarabb elakarok tűnni.
- Taehyung. - nyom a kocsinak Jungkook. - Beszéljünk.
- Nem akarok. - fordítom el a fejem.
- Persze, másoknak bájologsz!- sziszegi. - De én kérlek, hogy beszéljünk és te nem akarsz!
- Engedj el. - mondom halkan.
- Nem foglak, te is tudod jól. - fordítsa fejem maga irányába. - Hiányzol.- nézek megtört tekintetébe. - Miért mentél el?
- Mr. Jeon.
- Pofa be Joe! - kiabál rá.- Haza mehet, mert Taehyung velem jön. - kap fel és nem tudok reagálni.
Legközelebb akkor ébredek fel, mikor Jungkook felettem van meztelenül és lágyan harapdálja ajkaimat és lassan engedi magát belém, amire egy aprót nyögök. Hamar megszokom méretét, amit jelzek is neki. Lassan kezd el mozogni bennem és csókunkat nem szakítsuk meg. Erősen kapaszkodok nyakába és hajába túrok. Valahogy ide jutottunk el, emlékszem, hogy az ajtóban felkapott és ajkaimra mart, közben elkezdte mondani mennyire szeret és nem akar elveszíteni, menjek vissza hozzá.
YOU ARE READING
My Hybrid✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)
Fanfiction"Milyen ebben a világban, Hybridnek születni? Kegyetlen. Legtöbben csak azért jönnek össze valakivel, hogy legyen aki eltartsa őket. Ebbe benne van, hogy otthon maradsz, házi munkát végzel mint egy asszony és gyereket szülsz. Én nem szeretném ezt az...
