✨52.rész✨

904 43 2
                                    





Mostanában hajnalban sokkal többször kell felkelni, mert jönnek a gyerekek fogai, ez miatt pedig többet sírnak, hisz fáj nekik. Többször duzzadt az ínyük és többet nyáladzanak, valamit pedig folyamatosan rágni akarnak. Mivel négy hónaposak, még nem muszály leszokniuk az anyatejről, az orvos azt mondta, hogy ez a legegészségesebb és addig jó, ameddig még ezt eszik.

Fáradtan kelek ki az ágyból és megyek át a Kicsik szobájukba, igazából ilyenkor nagyon sok mindent nem lehet csinálni, maximum nyugtatni őket és érezzék, hogy mellettük vagyunk.

Egy óra után, már Édesen alszanak összebújva. Fáradtan megyek vissza a mi szobánkba és szinte vissza esek az ágyba. Sajnos Jungkookal se jött még össze a randink, mindig olyan fáradt vagyok, hogy inkább én mondom le az egészet és megkérem hogy tegye át.

Ahogy lehunyom a szemeimet, az ébresztő meg is szólal. Idegesen nyomom ki és fekszem vissza. Megérzem férjem karját derekamon és már izmos mellkasán vagyok.

- TaeTae, kelni kell.- súgja rekedtes hangján.

- Nem akarok!- dünnyögöm.

- De kell.- játszik hajammal.

- Nem!- nézek fel rá.- Piheni akarok ma!

- Tudom.- csókol ajkaimra.

Elnyúl a telefonjáért és tárcsázni kezd egy számot.

- Nem kell ma jönnötök, ma itthon maradunk Taehyungal. - jobban hozzá bújok.- Akkor kérlek mond meg neki, hogy ne menjen. - elköszön és lerakja.

- Kivel beszéltél?- kérdezem meg.

- Eomma.- válaszolja.- Jiminek meg üzenetet küldök.

- Akkor ma nem megyünk?- csillognak fel szemeim.

- Nem, pihenj.- puszil meg és ki kell.- Aludj, én meg fent leszek a gyerekekkel.- mosolyog rám.

- Te vagy a legjobb férj.- viszonzom mosolyát és jobban bele nyomom fejem a párnába és már alszom is.

Ahogy az időre nézek, észre veszem hogy már délután négy óra van. Ilyen sokat aludtam? Ki kellek az ágyból és leballagok a konyhába. Csak, hogy virágszirmokat látok meg a földön. Rózsaszirmok, ahogy megyek beljebb az asztalhoz vezet engem. Az asztal Gyönyörűen feltálalva és egy gyertya van a közepén, ami hangulatosabbá teszi a helységet. A két Kicsi Kincsem az asztalnál ülve az etetőszékbe, kis elegánsan, öltönyben és csokornyakkendőben. Ahogy meglátnák felnevetnek és kis baba nyelvükön beszélni kezdenek.

- Mi ez itt?- megyek oda hozzájuk és egy puszit nyomok fejükre.

- Khm.- hallok meg egy torok köszörülést magam mögött, ezért megfordulok. - Most már nem vagy fáradt egy randira?- áll velem szemben Jungkook, de nem a szokásos öltözékében, hanem fekete farmer nadrág szorul izmos lábaira, egy sötét ing tapad kidolgozott felsőtestére és hosszabb haja, enyhén szemébe lóg.

Válassz helyett, karjaiba ugrok és szorosan magamhoz ölelem. Igazán kitett magáért Jungkook és else hiszem, hogy ezt megcsinálta miattam.

- Vigyázz a csokorra.- csókol nyakamba és egyik kezével derekamat öleli.

Elválok tőle és tényleg egy csokor van a kezében. Átadja nekem, én pironkodva veszem el és szagolom meg. Nagyon szeretem a rózsát és ő ezt tudja. Méghozzá vörös.

- Köszönöm.- nézek fel rá.

- Ülj le, addig berakom egy vázába és hozom az első fogást.- adom át neki mosolyogva.

My Hybrid✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett) Where stories live. Discover now