Mai nap kicsit rosszul kelek fel, utálom az ilyen napokat. Jungkook szokás szerint korán elmegy, én pedig itthon maradok a gyerekekkel. Reggelit adok nekik, majd a nappaliba mennek játszani vagy mesézni, amelyikhez kedvük van. Az udvarra is csak velem mehetnek ki és néha elmegyünk sétálni a parkba, ahol van egy játszótér.
Most is az a terv. Felöltöztettem őket, én is felveszek egy kabátot, cipőt és kezüket fogva megyünk. Jiminékkel ott találkozunk. Kicsit hajolnom kell hozzájuk, ezért kicsit fáj a derekam.
Az utat végig beszélik mindenről amiről csak tudják. De ahogy meglássák a játszóteret, engedélyt kérve tőlem, rohannak be.
- Milyen a napod?- megyek be és leülők Jimin mellé.
- Fáradt vagyok.- hajtsa fejét vállamra és úgy tologassa a babakocsit.- Neked?
- Én is.- döntöm fejem az övéjére. - Taewoo, óvatosan menj ott!- szólok rá.
- Kai egész este sírt.- panaszkodja el.
- Jön a foga?
- Igen.- sóhajt.- Sokat gyakorolhattam az ikreken, de tényleg egésznap egy baba. Nagy felelőség és igény.
- Tudom, Chim. De nagyon jól csinálod, vagy is csináljátok.
- Tae.
- Hm?
- Valaki nagyon figyeli a gyerekeket a fa mögül.- súgja nekem.
Nem feltűnően oda nézek, és egy maszkban lévő alak figyeli minden lépését a gyerekeknek, akik boldogan játszanak.
- Apu!- kiabál Jun, ezért oda nézek.- Nézd.- csúszik le a csúzdán.
- Ügyes vagy Nyuszim! De gyere ide, és te is Angyalkám!- szolok Taewoonak.
- Még játszani akarunk!- mondják szomorúan.
- Elhiszem, de haza kell mennünk.- állok fel.- Chim, milyen gyorsan tudod tolni azt a babakocsit?- veszem fel az ikreket.
- Ha kell, nagyon gyorsan.
- Rendben, akkor rázzuk le ezt az alakot.- indulok ki.
Jimin mellettem jön, amilyen gyorsan tudunk menni, úgy megyünk. Az a alak követ minket, csak nem tudom, hogy ki és mit akar.
- Apu, hova megyünk?- kérdezi félve Taewoo.
- Haza, Kicsim. - de meglátok egy ruha boltot.- Chim.
- Egyre jár az agyunk. - sietünk oda, és bemegyünk.
- Gyere.- megyek egy fülkébe, ami nagy és szerencsére befér ő is, az ajtót pedig bezárom.
- Apu félek.- bújnak össze az ikrek, őket leraktam a kis székre.
- Nem kell mitől.- mosolygok rájuk. - Felhívom apát.- veszem elő a telefonom és tárcsázni kezdem férjem számát, pár csengés után fel is veszi.
- Szia Szívem, mit szeret-
- Valaki követ minket, Jiminel és a gyerekkel vagyok.- vágok közbe és mindent egy szuszra mondok el.
- Hol vagytok most?- keményedik meg hangja.
- Bejöttünk egy boltba, a parktól nem messze, egy ruhás bolt. A fülkébe bezárkoztunk.
- Maradjatok ott!- rakja le.
- Apa jön és minden rendben lesz.- térdelek le hozzájuk és magamhoz ölelem őket.
YOU ARE READING
My Hybrid✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)
Fanfiction"Milyen ebben a világban, Hybridnek születni? Kegyetlen. Legtöbben csak azért jönnek össze valakivel, hogy legyen aki eltartsa őket. Ebbe benne van, hogy otthon maradsz, házi munkát végzel mint egy asszony és gyereket szülsz. Én nem szeretném ezt az...
