My Hybrid✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)

✨57.rész✨

Mai nap kicsit rosszul kelek fel, utálom az ilyen napokat. Jungkook szokás szerint korán elmegy, én pedig itthon maradok a gyerekekkel. Reggelit adok nekik, majd a nappaliba mennek játszani vagy mesézni, amelyikhez kedvük van. Az udvarra is csak velem mehetnek ki és néha elmegyünk sétálni a parkba, ahol van egy játszótér.

Most is az a terv. Felöltöztettem őket, én is felveszek egy kabátot, cipőt és kezüket fogva megyünk. Jiminékkel ott találkozunk. Kicsit hajolnom kell hozzájuk, ezért kicsit fáj a derekam.

Az utat végig beszélik mindenről amiről csak tudják. De ahogy meglássák a játszóteret, engedélyt kérve tőlem, rohannak be.

- Milyen a napod?- megyek be és leülők Jimin mellé.

- Fáradt vagyok.- hajtsa fejét vállamra és úgy tologassa a babakocsit.- Neked?

- Én is.- döntöm fejem az övéjére. - Taewoo, óvatosan menj ott!- szólok rá.

- Kai egész este sírt.- panaszkodja el.

- Jön a foga?

- Igen.- sóhajt.- Sokat gyakorolhattam az ikreken, de tényleg egésznap egy baba. Nagy felelőség és igény.

- Tudom, Chim. De nagyon jól csinálod, vagy is csináljátok.

- Tae.

- Hm?

- Valaki nagyon figyeli a gyerekeket a fa mögül.- súgja nekem.

Nem feltűnően oda nézek, és egy maszkban lévő alak figyeli minden lépését a gyerekeknek, akik boldogan játszanak.

- Apu!- kiabál Jun, ezért oda nézek.- Nézd.- csúszik le a csúzdán.

- Ügyes vagy Nyuszim! De gyere ide, és te is Angyalkám!- szolok Taewoonak.

- Még játszani akarunk!- mondják szomorúan.

- Elhiszem, de haza kell mennünk.- állok fel.- Chim, milyen gyorsan tudod tolni azt a babakocsit?- veszem fel az ikreket.

- Ha kell, nagyon gyorsan.

- Rendben, akkor rázzuk le ezt az alakot.- indulok ki.

Jimin mellettem jön, amilyen gyorsan tudunk menni, úgy megyünk. Az a alak követ minket, csak nem tudom, hogy ki és mit akar.

- Apu, hova megyünk?- kérdezi félve Taewoo.

- Haza, Kicsim. - de meglátok egy ruha boltot.- Chim.

- Egyre jár az agyunk. - sietünk oda, és bemegyünk.

- Gyere.- megyek egy fülkébe, ami nagy és szerencsére befér ő is, az ajtót pedig bezárom.

- Apu félek.- bújnak össze az ikrek, őket leraktam a kis székre.

- Nem kell mitől.- mosolygok rájuk. - Felhívom apát.- veszem elő a telefonom és tárcsázni kezdem férjem számát, pár csengés után fel is veszi.

- Szia Szívem, mit szeret-

- Valaki követ minket, Jiminel és a gyerekkel vagyok.- vágok közbe és mindent egy szuszra mondok el.

- Hol vagytok most?- keményedik meg hangja.

- Bejöttünk egy boltba, a parktól nem messze, egy ruhás bolt. A fülkébe bezárkoztunk.

- Maradjatok ott!- rakja le.

- Apa jön és minden rendben lesz.- térdelek le hozzájuk és magamhoz ölelem őket.