✨41.rész✨

1K 51 1
                                    



Mivel még az őszi idő uralkodik kint, ezért annak megfelelően öltöztünk fel. A kicsiket melegebb ruhákba bujtattuk, tettünk rájuk harisnyát is, body, kis póló, nadrág és egy meleg egybe részes overál, kabáttal és sapkát is kaptak, meg cipőt. Na igen, ha nekünk kicsit hideg a levegő, nekik még jobban és nem akarjuk, hogy betegek legyenek.

Jungkook megmutatta, hogy kell használni a babakocsit és elég egyszerű lesz vele a napjaim.
Nem volt hülyeség, hogy ezt vette meg.

Rajtunk dzseki van, de rajtam még sál is. Egymás mellett megyünk, miközben toljuk a babakocsit. Mivel iker babakocsi, egymás mellett tudunk menni és a babákat is tudjuk mindketten figyelni. Nem volt ez rossz ötletem hogy jöjjünk ki, legalább a kicsik is kapnak egy kis friss levegőt.

- Ilyen időben ki fut?- nézem a mellettünk elhaladó futó egyént.

- Akinek ez benne van a mindennapjában.- válaszolja párom.

Én akkor sem futnék, láttam már olyat is, hogy a jég hidegben bicikliznek vagy futnak, szerintem nem normálisak, de ha nekik ez jól esik, nyugodtan. Engem nem akadályoznák, de helyettük is megfagyok.

- Veszünk teát és leülünk a padra?- figyelek Jungkookra.

- Tetszik az ötlet.- mosolyodom el és a kis bódéhoz megyünk.

Megvesszük a teákat és a padra leülve, tologassuk a babakocsit, miközben fogyasszuk a meleg italt.

- Nem furcsa hogy még nem tudjuk biztosra milyen állatok lesznek?- nézek Szerelmemre.

- Egy kicsit.- kortyol a teából.- Azt hittem pár nap lesz, de már pár hét telt el.

- Kicsit azért zavar, legalább már mutatnák jelét.- kortyolok én is.

- Nem sokára biztos fogják.- öleli át derekam üres kezével és közelebb húz magához.

Ezért fejemet mellkasára döntöm és úgy figyelem az alvó Piciket. Annyira szeretem őket, mindennapomat szebbé teszik. Nem is beszélve az apjukról. Imádom őt! Fejemet kissé jobban bele nyomom mellkasába, hogy jobban érezem kellemes férfias illatát és hogy közelebb tudhassam magamhoz még ennél is.

- Mi lenne, ha nem haza mennénk?- szólal meg.

- Hanem?- pillantok fel rá.

- Namjoonékhoz.- adja a választ.

- Nincs innen messze gyalog?- kérdezem meg.

- Ki mondta, hogy gyalogolni fogunk?- erre értetlenül kezdek nézni.

- Akkor?- megyek egy kicsit távolabb.

- Majd megtudod.- fog állam alá és egy hosszú csókba invitál.

- Nem szeretem mikor nem mondasz el valamit.- súgom ajkaira.

- Jó lesz.- vigyorodik el és a kabátomat még jobban össze húzza és sálamat is megigazítsa. - Ne fáz meg!- nyom egy csókot homlokomra és úgy ölel magához.

Beszélgetni kezdünk más féle témákról, közben felkelnek a picik is, akiket a direkt előre megcsinált tejjel etessük meg őket. Nem kellemes az a hülye mellszívó, teljesen más mint ha a babák vagy Jungkook csinálná.

- Jungkookie, most már tényleg áruld el!- könyörgök neki, miközben az út felé sétálunk.

- Mindjárt meglátod.- nevet fel.

Szenvedve lépkedek mellette, közben nézem a babákat. Elaludtak megint, majd Namjoonéknál biztos felkelnek. Biztos ezen a jó levegőn, jól tudnak aludni. Olyan Édesek.

My Hybrid✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett) Donde viven las historias. Descúbrelo ahora