Taehyung szemszöge:
Két hónapos kislányomat tartom karjaimban. Szemei az apjáé és szája is. Orra az enyém, sőt, ő kis cica lett. Egyáltalán nem tudtuk, hogy ez lehetséges- e, de igen. Gyönyörű nevet adtunk neki, Jeon Hana. A kis Hana.
Bátyjai imádják őt, mint mindenki. De ők folyton mellette vannak és kijelentették, hogy ő a kis hercegnőjük.
- Apu, had fogjam meg.- könyörög nekem Taewoo.
- Óvatosan.- adom kis kezeibe.
Sokszor fogják és nagyon ügyesek, így nyugodt szívvel adom át, ha kérik. Hana pedig tündéri, mert ő az a tipikus átalszom mindent baba. Este is alszik szerencsére és nem kell fel.
- Azután én jövők Taewoo.- ül le öccse mellé a kanapéra Jun.
- Rendben bátyó.- válaszolja.
- Nagyon vigyázzatok, én megterítek.
- Rendben apu.- válaszolják.
Az ebédlőben gyorsan megterítek, az egyik kedvencét csináltam mindenkinek. Sushi, imádjuk. Mellé még csináltam sült tengeri állatokat, mint a rák és egyebek.
Miután Seonghwa meghalt, már nem éreztem magam fenyegetve. Híre ment, hogy őt is én öltem meg, és rájöttek hogy nem csak egy sima férj vagyok. Igen is megvédem a gyerekeimet és a férjemet!
Jimin és Yoongi nagyon jól megvannak egymással, Kai pedig már tud járni. Az ikrekhez sokszor átjön játszani, nagyon szeretik egymást. Yoongi és Jimin pedig összeházasodott, a gyűrű hordó pedig a kicsi fiúk volt. Annyira szép volt minden és kicsit újra éltem a saját esküvőmet. Akkor voltam az ikrekkel terhes. A templomban Jungkookal sokszor néztünk egymásra és néha egy kisebb puszikat kaptam arcomra tőle. Még mindig halálosan szerelmes vagyok belé, ez nem változott.
Jin és Namjoon, szerintem elakarják rabolni az összes kicsit, hogy náluk legyennek. Amikor jönnek hozzánk, mindig hoznak ajándékot.
Látszik rajtuk, hogy nagyon örülnek ennek a kis családnak.
Jin egyszer el is sírta magát, mikor "mamának" nevezték elsőnek őt. De már hozzá szokott és nem sírja el magát. Az összes gyerek így szólítsa. Namjoont pedig "papának" , ami nincs ellenére. Mindig mondja hogy, ha nagyobbak lesznek akkor megtanítsa őket, erre meg arra.
- Apu, Hana megint bekapta az ujjam!- kiabál Jun.
Mosolyogva megyek vissza hozzájuk.
- Jun, te mikor ilyen pici voltál. Ugyan ezt csináltad.- puszilok arcára és kihúzom ujját, Hana szájából.- Hercegnő, ezt nem szabad. - veszem ki a kezéből és egy hatalmas puszit nyomok szájára, amire csak elvigyorodik.
- Apu, még fogni akartam!- mondja durcásan Jun.
- Inkább menjetek kezet mosni és menjetek az asztalhoz. Apa is mindjárt haza ér.- terelem őket a fürdő felé.
- Verseny!- szaladnak is.
- Lassan!- szólok utánuk.
Gyorsan kezet mostak és az ebédlőbe rohannak, csak hogy valami puffanás is társul hozzá és egy sírás. Egyből utánuk megyek és Taewoo fekszik a földön, kicsi térde pedig lehorzsolva, kicsit vérzik.
- Mondtam hogy ne rohangáljatok.- megyek oda hozzá.- Nagyon fáj Kicsim?- segítek felállni neki.
- Véletlen volt.- szólal meg Jun. - Ne sírj Taewoo.- próbálja öccsét nyugtatni.
- Mi történt?- hallom meg férjem hangját magam mögött, amire megfordulok.
- Megint rohantak.- sóhajtok.- Hozom a dobozt.- puszilok Taewoo fejére és Jungkookot kikerülve megyek az elsősegély dobozért. Hanat pedig lefektettem aludni.
أنت تقرأ
My Hybrid✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)
أدب الهواة"Milyen ebben a világban, Hybridnek születni? Kegyetlen. Legtöbben csak azért jönnek össze valakivel, hogy legyen aki eltartsa őket. Ebbe benne van, hogy otthon maradsz, házi munkát végzel mint egy asszony és gyereket szülsz. Én nem szeretném ezt az...
