Másnap reggel ölelő karjaiban ébredek fel, ami nekem nagyon is jól esik. Teljesen rajta fekszem, ő pedig derekamnál ölel magához. Feljebb húzom magam, ahogy tudom és nyakába bújok bele. Kicsit megpihenek itt és kiélvezem, majd próbálom kezeit levenni magamról óvatosan. Nem bírom és már egy kicsit nyöszörögni kezdek bénaságom miatt, mert egyre jobban szorít magához párom. Mikor feladom és vissza bújok nyakába, meghallom édes kuncogását.
- Olyan aranyos vagy. - puszil hajamba, ez a reggeli rekedt hangja nagyon vonzó.
Lejjebb megyek és vissza telepedem alvási helyemre, úgy nézek szemeibe, amik csak úgy csillognak, de szerintem az enyém is. Hybrid farkammal, megcsapom enyhén az orrát.
- Gonosz vagy. - mondom gyermeki hangon, amit megint megnevet.
- Csak nem akarlak elengedni. - emeli fel állam és csókol meg lágyan, keze pedig végig siklik testemen. - Jó reggelt. - válik el mosolyogva.
- Jó reggelt. - hajolok ajkaiért, hogy többet kaphassak, amit meg is kapok. - Most már engedj. - súgom neki mosolyogva, de csak szorosan derekamat megfogja és felül velem, ajkaimat pedig nem engedné el semmiért.
Kezeimmel átkarolom nyakát és hátul hajába túrok, ami miatt a csókba morog, kicsit vadabbul kezdi el falni ajkaimat, nyelvét pedig átvezeti.
- Jungkookh. - sóhajtom el nevét és tolom arréb, hogy fekete szemeibe nézhessek, amiben a vágy van. - Megyek és csinálok reggelit. - mondom el neki a tervemet, amit már akkor megakartam csinálni, mikor felkeltem.
Látszólag rájött ő is, hogy ezt nem kéne folytatni, ezért egy utolsó rövid csókot ad ajkaimra és sóhajtva enged utamnak.
Reggelinek, jónak találtam egy egyszerű bundás kenyeret, amit hamar megcsináltam és vágtam hozzá néhány zöldséget, teát főztem mellé. Kiteszem az asztal közepére, egy nagy tányérra, külön mindegyiket és bögréket is viszek a teának. Megindulok szólni Jungkooknak, de ekkor jön pont és megnézi az asztalt, hozzám lép és derekamat megfogva csókol meg.
- Isteni vagy. - fogja meg kezem és húz óda, csak pironkodva követem.
Leül és ölébe ültet be, zavartan kezdem el Hybrid füleimet mozgatni és farkammal pedig a bögrét kezembe adom és kortyolgatni kezdem. Csendben kezd el reggelizni és hümmögni.
- Te is egyél. - emeli számhoz a kenyeret, beleharapok és akkor már adja számba a hagymát. - Ügyes vagy Baba.- puszil arcomra. - Isteni amiket csinálsz.
- Ez semmiség. - mondom halkan, ekkor csörögni kezd a telefonja, amit azonnal fel is vesz.
- Nem sokára..............Elment már?.............Küld őket is. - rakja le. - Mennem kell Kicsim. - néz rám.
- Kikísérlek. - kelek fel, fel kell ő is, az ajtónál felveszi cipőjét és kabátját.
- Mész ma valahova? - kérdezi meg, miközben magához húz.
- Yoongit talán megnézem. - gondolkozom el.
- Elviszlek, csak szólj. - hajol le hozzám, ezért nyakát átkarolom.
- Nem kell ide. - rázom fejem. - Kicsit később megyek, ebédszünetben és Yoongi talán haza is hoz.
- Nem tetszik nekem. - sóhajt. - Had vigyelek el és hozzalak.
- Átgondolom. - hajol ajkaimra egy hosszú csókért.
- Finom volt minden. Majd hívlak. - enged el és hagyja el a lakást.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
My Hybrid✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)
Hayran Kurgu"Milyen ebben a világban, Hybridnek születni? Kegyetlen. Legtöbben csak azért jönnek össze valakivel, hogy legyen aki eltartsa őket. Ebbe benne van, hogy otthon maradsz, házi munkát végzel mint egy asszony és gyereket szülsz. Én nem szeretném ezt az...
