🔞✨39.rész✨🔞

1.3K 51 2
                                    



Felkelek Taewooval is és járkálgatva kezdem el büfiztetni. Junnak már hallottam hatalmas büfögését, annyira aranyos.

Jungkook vissza feküdt vele az ágyra, én pedig várom Taewoot. Pár perc múlva egy kisebb büfögést hallok meg, majd egy puszit nyomok fejére és befekszem férjem mellé.

- Most haragszol?- kérdezem meg, mert rám se néz, de nem válaszol. Komolyan, sokszor rosszabb mint én.

Óvatosan combjaira ülök, miközben a Pici kezemben van és úgy nézek rá. De csak Junt figyeli és engedi, hogy ujját bekapja.

- Jungkook.- emelem fel fejét, hogy rám figyeljen és mint egy duzzogó kis gyerek, aki nem kapta meg a nyalókáját, úgy néz rám. - Értsd meg, hogy ez nekem zavarba ejtő dolog.- de csak felhúzza orrát és fejét is elrántsa kezemtől. - Rendben, haragudj akkor.- sóhajtok és kényelmesen elhelyezkedve játszok a Kicsivel.

Hatalmas szembogarai vannak, amik ugyan olyan sötét színűek, mint testvérének. Közelebb hajolok és én is érzem a még enyhe illatát. Mosolyogva bújtatom elő a farkamat és füleimet és bolyhos farkammal kezdem el kicsi arcát birizgálni. Felkuncog rajta és mosolyom nagyobb lesz, olyan édes.

- Na mi az?- rakom oda és orrát birizgálom meg, amire egyet tüsszent, de nyújtózkodni kezd farkam után mikor elhúzom. - Játszani akarsz? - teszem vissza, megfogja és arcához húzza,szemeit lehunyja. - Vagy aludni valami puhával.- puszilom meg.

- Kérem Taewoot.- hallom meg Jungkook hangját, ezért rá figyelek.

- Aludni akar.

- Mindkettőt akarom fogni.- sóhajtok egy nagyot és kezébe adom, közelebb ülők, mivel nem engedi el a puha farkamat semmiért.

- Ahh.- nyög fel hirtelen Jungkook és realizálom, hogy rossz helyre ültem, ezért kicsit hátrébb foglalók helyet.

- Bocsi.- mondom kínosan.

- Ma este te fogsz szopni!- mondja sötét szemekkel.

- Jungkook, ne a gyerekek előtt beszélj így!- csapok combjára.

- Akkor ne ülj Óda.- emeli ki a szót.

- Véletlen volt.- fordítom el a fejem, biztos nagyon ki van éhezve mert szülés előtt se lehetünk már úgy és a kicsik már egy hónaposak lesznek, és még semmi sem volt.

De félek mert más lett már a testem. Kicsit még nyúzott a bőr és edzek mindennap rá. Még mindig dagadt vagyok! Na meg ott alul, nem is tudom.....

- Jun tényleg nehezen alszik el.- zökkent ki.

- Mondtam.- válaszolom.- Altassuk el őket és feküdjünk le.- mondom ötletem.

Nem is kell több, egyből mondja menjünk a kicsik szóbájába. Berakom az alvó Taewoot és egy puszit adok homlokára, majd Jungkook megszenvedve Jun alvását, de sikerül neki, rakja be. Majd engem ölébe kapva visz át a hálónkba, amin kuncogok.

Lefektet az ágyra és egyből nyakamat kezdi el lepni csókokkal. Szerintem félre értelmezte a "feküdjünk le", mondatomat. De nagyon is jó amit csinál.

- Jungkookh.- túrok hajába.

Ruházamtól egyből megszabadít, de én eltolom, amire kérdően néz.

- Mi a baj?- kérdezi meg és szememből elsöpör egy tincset.

- Már rég voltunk együtt.- mondom piros orcával és el is fordulok.- Tudod a szülés után már nem ugyan olyan a testem....- mondom halkan.

My Hybrid✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett) Where stories live. Discover now