Yoongi sokáig maradt velünk, amit nagyon élveztem. Miután megetettem a kicsiket és segített a büfögtetésükben ,fürdetésükben és az altatásukban, egy film mellett kezdtünk el beszélgetni.
De sajnos hazament, megértem mert hát Jimin biztos nagyon hiányolja. Jungkookal én is így vagyok.
Tizenegy óra és még sehol sincsen férjem. Már megfürödtem és unalmamban egy könyvet kezdtem el olvasni, a babaőr pedig a kis asztalon, hogy halljam, ha felébrednek a kicsik vagy bármi is történjen velük.
Egyik nap elakarok menni a parkba sétálni velük. Jungkook rendelt baba kocsit és már igazán kiakarom próbálni, persze úgy, hogy ő is jönne velünk. Meg lehet az őrsre is benéznénk. Taemin annyira imádja a kicsiket és állandóan kérdezi mikor megyünk be hozzájuk, mert eddig egyszer ő volt nálam. Szerintem ő is felzabálná a kicsiket, mert úgy néz rájuk mint a fánkjaira.
Jin és Namjoon is akarja már látni őket, csak eddig nem volt ideje senkinek sem. Jimin ma nem jött, mert neki is valami dolga volt, de örülök hogy Yoongi jött.
Ebben a pillanatban hallom meg a bejárati ajtó hangját, leteszem könyvemet kezemből és az irányába nézek. Egy fáradt Jungkook jön beljebb, zakóját félre dobja, miközben cipőjét rugdossa le magáról.
- Hát te? - lepődik meg.
- Téged vártalak. - kelek fel és elé lépve, karolom át nyakát. Ő kezeit egyből derekam köré csavarja, így pipiskedve adók neki egy csókot, ami egy kissé hosszabb ideig tart mint terveztem.
- Nem kellett volna megvárnod. - váll el ajkaimtól mosolyogva.
- Igazán? - harapom be alsó ajkam. - Inkább gyere egyél, csináltam kimchit. - egy utolsó csókot nyom ajkaimra, majd kézen fogva megyünk az ebédlőbe, ahol elé rakom az ételt miután megmelegítettem és leülnék mellé, ha nem ölébe húzna.
- Ettél már? A gyerekek? - szed magának.
- Ettünk és fent alszanak. - túrok hajába mosolyogva. - Tényleg a babaőr! - kelek ki gyorsan öléből és a nappaliba sietve, veszem fel az említett tárgyat és hallgatom egy kicsit, hogy történt-e valami, de nem.
Nyugodtan sétálok vissza és foglalok helyett újra ölében, ő egyik kezével derekamat átkarolja, ezért vállaira döntöm fejem.
- Most már nyugodtabb vagy? - kérdezi meg.
- Igen. - nézek fel rá. - Ízlik? - utalók az ételre.
- Minden ízlik amit te csinálsz. - ad egy puszit fejem búbjára.
- Jungkook. - motyogom vállába.
- Imádom mikor zavarba jössz. - hangjában lehet hallani a jókedvet.
- Ízé.....milyen a munka? - terelem a témát.
- Fárasztó. - sóhajt. - Jól vagytok itthon? Nem kell semmi? - érdeklődik, nagyon szeretem, hogy így foglalkozik velünk, de magával is foglalkozón.
- Jun egy energia bomba, Yoongi alig bírta elaltatni és Taewoo kezét folyton bekapta, ha a cumi kiesett szájából vagy ő maga köpte ki, mikor én nem kaptam be előtte. - mesélem. - Félek ha megtanul járni akkor egy nap 10 kilót fogyni fogok, annyit fogok utána futkosni. - ezen férjem felnevet.
- Rám fog hasonlítani. - mondja büszkén.
- Mikor tudjuk meg milyen állatok? - nyüszítek fel szenvedésem miatt.
- Nem sokára. - tolja arrébb az üres tányért. - Taewoo biztos Hybrid lesz. - ekkor meg is hallunk egy gyerek sírást.
Szó nélkül pattanok ki öléből és rohanok fel a baba szobába. Pici Taewoo kelt fel és mielőtt felkeltené a bátyját, gyorsan ki veszem a kiságyból és magamhoz ölelve adók egy puszit neki és ringatni kezdem.
VOUS LISEZ
My Hybrid✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)
Fanfiction"Milyen ebben a világban, Hybridnek születni? Kegyetlen. Legtöbben csak azért jönnek össze valakivel, hogy legyen aki eltartsa őket. Ebbe benne van, hogy otthon maradsz, házi munkát végzel mint egy asszony és gyereket szülsz. Én nem szeretném ezt az...
