A pocakom már nagyobb, hat hónapos terhes vagyok és nem tudjuk milyen nemű lesz a baba, mert én azt kértem Jungkooktól, hogy még ne tudjuk meg. Legyen meglepetés, nehezen de rá vettem. Persze ő roppant kíváncsi lett volna milyen nemű is lesz a kicsi, kicsit fel is háborodott, hogy most nem tudja milyen legyen a gyerekszoba. Ezért közösen megegyeztünk, hogy minden fehér lesz benne és szürke, a szobát már ki is festették és most az elmúlt napokban a bútorokat rakják össze. Vicces mikor szitkozódnak. Amikor a szobát festették,Jungkook, Yoongi és Namjoon nyakig voltak a festékben, amin három óra hosszán át nevettünk a többiekkel. Nem árulták el, hogy történt, de Yoongi erősen szidta a maffia vezért, nem érdekelve őt, hogy ki is nyírhassa.
Elég mókás, hogy majdnem mindennap itt vannak és nem unatkozunk. Általában Jin és Jiminel főzünk, sütünk, takarítunk. Sajnos engem már nagyon sokszor leültetnek, néha bánom, néha pedig élvezem, mert kicsikénk nem pici már. Mostanában kezdet el rugdalózni is jobban és csak Jungkook közelsége által nyugszik meg és fejezi be. Jungkook pedig nagyon oda figyelő és mindent megad nekem amit kiejtek számon. A rengeteg hangulat ingadozást pedig nagyon jól viseli, szerintem az idegeire megyek már.
Az orvos pedig egy nagyon kedves panda férfi. Nagyon sok mindent elmondott nekünk és felírt mindent, havonta járunk hozzá. Nagyon segítőkész és bármit kérdezünk, tudja rá a választ és elmagyarázza normálisan. Szerintem ő a világ legjobb orvosa és nyugodt szívvel fogom megszülni nála a babát.
Lassan vége van a nyárnak, de még mindig hatalmas hőségek vannak. Egy limonádéval a kezembe napozom kint, a kerti ágyon. Jimin úszkál, Jin pedig valamit főz. Szeretnék barnulni, bár így is eléggé nap barnított bőröm van.
- Bekented magad? - jön ki Jimin.
- Igen. - nyitom ki szemeim és kortyolok a limonádéból. - Milyen a víz? - kérdezem meg.
Lefekszik mellém a másik ágyra és megissza majdnem az egész kancsó limonádét.
- Hűsítő, nem akarsz te is egy kicsit bemenni? - teszi le poharát.
- Nem tudom. - húzom el a szám. - Nem túl hideg? - kíváncsiskodom.
- Nem, olyan hogy be mész és nem lesz semmi bajod. Jót fog tenni.
- Segíts felkelni. - nyújtom kezeimet, nevetve segít fel.
Elmegyek a lépcsőhöz és bokáig bemegyek a medencébe. Ez azért hideg, de majd megszokom és ilyen hőségben ez a babának is jól fog esni. Beljebb megyek és kicsit kezemet és testemet kezdem el öblögetni a vízzel. De persze barátom nem túl messze tőlem, ugrik egy hatalmas bombát, ezért medence fele vize rám jön.
- Kösz Chim. - túrom hátra vizes tincseimet és már teljesen bemegyek.
- Bocsi. - nevet rajtam.
Úszkálni kezdünk a vízben és közben valahogy beszélgetni. Annyira jó, hogy a vízben könnyű az ember és tud benne lubickolni. Pehely könnyűnek érzem magam, pedig alig bírok felkelni is bárhonnan.
- Mit csináltok? - jön ki mindenki és leülnek a kerti asztalhoz, ami szintén a medence közelébe van.
Észre se vettük, de Jin kint feltálalt már. Elismerem, hogy ő a legjobb.
- Azt aminek látszik. - válaszol pink hajú barátom.
- Akkor gyertek ki, mert ebéd van! - szól Jin és egyik kezét csípőjére is teszi.
Jiminnel egymásra nézünk és vigyorogva fordulunk felé.
- Nem megyünk! - mondjuk szinkrónba, amin mi nevetünk de Hyungunknak ez annyira nem vicces.
YOU ARE READING
My Hybrid✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)
Fanfiction"Milyen ebben a világban, Hybridnek születni? Kegyetlen. Legtöbben csak azért jönnek össze valakivel, hogy legyen aki eltartsa őket. Ebbe benne van, hogy otthon maradsz, házi munkát végzel mint egy asszony és gyereket szülsz. Én nem szeretném ezt az...
