- Csináltam egy csomó kaját. - megyek a már tálalt asztalhoz. - A kedvenc sütid is van. - mutatok rá vigyorogva.
- Isten vagy. - ül le enni barátom, Jimin csak kuncog rajta és leül mellé.
Jungkook is leül mellém, és kezét combomra rakja.
- Mit csináltatok? - kérdezi meg és ő is szed magának.
- Csak filmeztünk. - válaszolja Yoongi.
- És szánkóztunk. - folytassa Jimin.
- Mondtam ne mond el! - néz rá, a másik csak nevet.
- Most miért? Nincs benne semmi. - ad puszit arcára, amit mosolyogva nézek.
- Ti? - néz ránk Yoongi és Jimin szedd, mindkettőjüknek.
- A vásárban voltunk és Jungkook elvitt jégkorizni. - mesélem boldogan.
- Ez de aranyos. - mondja Chim.
- Jó volt. - ad puszit arcomra és enni kezd mosolyogva.
- Folyton elestem, ha nem volt mellettem Jungkook.
- Ki gondolta volna. - nevet fel Yoongi.
- Vicces vagy. - mondom unottan.
- Ügyes volt a végénél már. - véd be párom.
- Köszönöm. - nézek rá hálásan, majd vissza barátomra.
- Te nem esszel? - bök az ételre.
- Nem vagyok éhes.- mosolygok rá.
- Ha én eszek, te is esszel. - kezd szedni nekem.
- Yoongi! - nyavalygok. - Nem vagyok éhes! - dőlök hátra és karba teszem kezeimet.
- Egyél! - szól rám.
- Taehyung, egyél. - mondja lágyan Jungkook. - Ma csak a kürtös kalácst etted.
- De ittam forró csokit, amivel jól laktam. - húzom fel az orrom. Mi előtt szólhatnának, felkelek. - Megyek, lehozom az ajándékokat. - szaladok fel.
A szekrényből előveszem őket,
visszamegyek, a fa alá berakom őket.
- Akkor holnap? - kérdezi Jimin, mikor visszamegyek.
- Mi lesz holnap? - kérdezem meg és megállok az ajtóban.
- Egy film. - válaszolja Jungkook, csak méregetem őket és bólintok. - Egy ajándékot fent hagytam. - csapok fejemre. - Mindjárt jövők. - mosolygok rájuk és ahogy kifordulók a fal mellett megállok.
- Majdnem lebuktunk. - mondja Yoongi.
- Igen, szóval maradjatok kusban itt nálunk! - mondja Jungkook és csend lesz.
Nem felmegyek, hanem felhúzom a kabátom és a csizmám, szó nélkül megyek el. Yoongi is hazudik nekem és mindannyian titkolóznak előttem. Ebben a fagyos időben még is előjönnek könnycseppjeim, és hullani kezdenek. Mindenki elárul engem, a szerelmem, a barátom és a bátyám is. Mi a titok amiről én nem tudhatok?
Nem is figyelem hol vagyok, csak megyek. Nagyon fázom, de nem akarok vissza menni.
- Ez egy Hybrid? - hallom meg valaki hangját.
- Igen, érzem.- egyre közelebb van.
Megállok és pánikba esek, ekkor egy kocsi áll meg előttem és húzódik le a hátsó ablak.
- Szállj be!
- Namjoon? - kérdezem és beszállok mellé a melegbe, a kocsi el is indul.
- Siess, Joe. - szól előre.
YOU ARE READING
My Hybrid✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)
Fanfiction"Milyen ebben a világban, Hybridnek születni? Kegyetlen. Legtöbben csak azért jönnek össze valakivel, hogy legyen aki eltartsa őket. Ebbe benne van, hogy otthon maradsz, házi munkát végzel mint egy asszony és gyereket szülsz. Én nem szeretném ezt az...
