Brooklynnal megviselte a kapcsolatunk a távolság. Próbáltunk mindent hogy könnyebb legyen mindkettőnknek. De talán mindketten éreztük, hogy ha ő elmegy az lesz a vége a kapcsolatunknak. Nem mondtuk ki mégis éreztük. Hazudnék ha azt mondanám nem jut eszembe az az édes mosoly az arcán. Borzasztóan hiányzik. Azonban három év borzasztóan hosszú idő. Vajon eszébe szoktam néha én is jutni? Fogalmam sincs. Hallottam arról, hogy nagy sikereket ért el már most mint színésznő. Ennek nagyon örülök.
Minden reggelem ugyanúgy telik. Felébredek, lezuhanyzom, felöltözök, a reggeli kávé leküldésével folytatódik és indulhatok is munkába. Jelenleg egy apró mellékszerep erejéig járok egy filmforgatásra. Pont most kaptam telefont, egy jó barát rendezőtől Nick Cassavetestól hogy egy új filmet tervez rendezni, és számít rám, hogy a főszereplőt talán én alakítanám. Ez a nap meglehetősen gyorsan eltelt. Így estére a barátaimmal terveztünk elmenni vacsorázni. Rég találkoztunk már. -Ez a hely még mindig a legjobb!-mondta Lewis ahogy kikértük az italunk. -Elég egy elit kis hely elég felháborító lenne ha pocsék kiszolgálásban lenne részünk nem?-kérdezte Bruce. -Igazad van!-helyeselt Lewis. -Hé! Chris! Mi van? Olyan szótlan vagy!-kérdezte Bruce. -Ne haragudjatok! Elég...fárasztó hetem volt!-válaszoltam. Őszintén nem is a fárasztó hetem miatt voltam szótlan hanem az emlékek miatt. Majd megpillantottam egy kedves barátom Sebastian Stant. -Hé haver! De rég láttalak!-mondta Sebastian ahogy az asztalunk felé sétált. -Szia Seb! Miújság? Rég találkoztunk!-álltam fel ahogy egy hátveregetéssel üdvözöltük egymást. -Jó minden! Épp most érkeztem meg pár napja a városba! -Ez remek hír! Csak nem letelepedsz itt? -Nem!-nevette el magát.-Csak egy kis időre jöttem a városba! -Van kedved hozzánk csatlakozni vacsorázni?-kérdeztem ahogy az asztal felé mutattam. -Talán majd máskor!-utasította el az ajánlatom.-Épp egy lánnyal vacsorázok, akit még Sydneybe ismertem meg egy forgatás alatt! Ő is a napokba tért vissza aztán végre sikerült egy vacsorát megbeszélnünk! -Csak nem a leendő barátnőd?-kérdeztem Sebastiant aki látszódott hogy zavarba jött. -Ki tudja!-válaszolt.-Vissza megyek hozzá nehogy azt gondolja felültettem! Jó volt látni téged Chris! -Téged is Seb!-ráztunk kezet majd ő visszament az asztalához. Háttal ült nekem a lány akivel randevúja volt de biztos szép lány lehet mert Sebastian szeme csak úgy csillog ahogy őt nézi. Kellemesen telt az este, lassan én is beszálltam a beszélgetésbe. Ahogy a borból kortyoltam egyet azonban megakadt a szemem Sebastian asztala irányába. Indulni készültek. Ahogy pedig megpillantottam a lányt, aki a csillogást okozta Seb szemeibe lefagytam. Egy csodás szettet viselt. Rendkívül kiemelte a csodás alakját.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Ahogy sétáltak az ajtó felé én a szememmel végig kísértem őket. -Chris mi a baj?-kérdezte Lewis. -Ne...ne haragudjatok!-álltam fel az asztaltól és a kijárat felé futottam. A szemem pásztázta a járókelőket. De elvesztettem őt. Újra. Rosszul láttam volna? Nem! Az lehetetlen! Nem lehet! Ezer nő közül is felismerném őt. Összetörtem. Újra. Elnézést kértem a barátaimtól és hazamentem. Folyamatosan kattogott az agyam. Visszatért. Másnap reggel elindultam az új film felolvasására. Nem a legizgalmasabb program, de ilyenkor kapjuk meg a legtöbb instrukciót. Kezet fogtam Nickkel, öröm vele együtt dolgozni. Bemutatkoztam a többi szereplőnek is, bár nagy részükkel volt már szerencsém együtt dolgozni. Míg vártunk néhány szereplőre addig én elkezdtem a forgatókönyvet bújni. Romantikus film, amiben a két szereplő szerelme mindent akadályt legyőz. Nem sűrűn szerepelek ilyen filmekben, de egyszer mindent el kell kezdeni. -Oh itt van az én drága csillagom is!-állt fel Nick. -Nick!-hallatszódott egy női hang az ajtó irányából, aki azonnal a férfi ölelésére sietett. -Figyelem emberek! Bemutatom a női főszereplőnket, aki megtisztelt azzal hogy egészen Sydneyből utazott haza csak hogy szerepelhessen a filmben! Brooklyn Grey!-mondta ki Nick a nevét és a tekintetem azonnal a nő felé irányult, aki a szívemmel elhagyta az országot de most újra itt van. -Üdvözlök mindenkit! Brooklyn Grey vagyok! De szólítsatok nyugodtan Brooknak! Remélem jól fogunk tudni együtt dolgozni!-mondta azzal az angyali mosolyával. -Brooklyn drágám, gyere! Bemutatok neked egy másik nagyon fontos szereplőt!-indult az irányomba Brooklynnal.-Brooklyn bemutatom Christ!-és ahogy ezt kimondta Nick a szemeink újra találkoztak. Láttam a tekintetében hogy nehezen tudja visszafogni a könnyeit. -Szia Brooklyn!-köszöntem neki miközben nagy erőt kellett vennem hogy ne húzzam magamhoz. -Brooklyn drágám! Minden rendben?-kérdezte Nick. -Öhm, igen persze!-ébredt fel a gondolataiból Brooklyn.-Örvendek, Brooklyn!-nyújtotta felém a kezét. Pont ugyanígy kezdődött minden régen is. Egy pillantás az étteremben, és aztán a munka hozott össze minket. Vajon újra egymásra találunk?
