Love For The First Sight

🦋Kilencvennegyedik fejezet🦋

Chris szemszöge:

-Ki hív téged ilyen sűrűn?-kérdezte Brooklyn ahogy a konyhába főzött én pedig a keze alá segédkeztem. A telefonomra néztem és tudtam ki az.
-A cég az...!
-Miért nem veszed fel?-nézett rám ahogy szünetelte a munkát. Valamiért mindig jól esett, hogy figyelt rám és nem csak elengedte a dolgokat a füle mellett.
-Nem érzem úgy, hogy bármit is kellene velük beszélnem! Amúgy is élvezem ezt a kis szabadságot, hogy egész nap veled lehetek!
-Ne értsd félre, szépfiú! Élvezem a társaságod! De azt is tudom, hogy imádod a munkád! Így nem lenne itt az ideje újra azt csinálni amit szeretsz?-a tekintetem azonnal őt nézte és elmosolyodtam.-Nem! Nem! Ne csináld!
-Te mondtad, hogy azt csinálni amit....!
-Tudom, mit mondtam! De kivételesen nem magamra gondoltam!-nevette el magát.-Istenem, néha meglepődök, milyen gyermekiesen tudsz gondolkodni!
-De azért még a szíved csücske maradok?-fogtam át a derekát ahogy közel húztam magamhoz.
-Talán...!-fogta át a nyakam. És persze mielőtt megcsókolhattam volna újra a telefon zavart meg.
-Kivágom a francba!-morogtam.
-Vedd fel, rendben?-engedte el a nyakam.
-De segítek!
-Christopher!-mondta ki a teljes nevem aminél nincs ijesztőbb egy nő szájából főleg ha azt a feleséged mondja.
-Jó! Jó!-indultam el egy másik helységbe. A beszélgetés kissé hosszúra nyúlt és a fejembe cikáztak a gondolatok.
-Hű, nagyon komoly vagy!-nézett engem. Elmosolyodtam majd leültem a székre a pulthoz.-Mi a baj?-állt meg a pult másik oldalán.
-Elmondta mennyire sajnálja hogy idáig fajultak a dolgok és szeretne engem újra a cégnél!
-Gondoltam hogy ezért hív!-mosolygott rám.-És?
-Mesélt egy új filmről, első hallásra biztos nagy befutó lesz!
-Mesélj róla!
-Egy fiatal lány új életet kezd egy teljesen idegen országba távol a családjától és természetesen találkozik egy férfival aki az élete szerelme lesz!
-Honnan tudod hogy ez befutó sztori lesz? Hisz egy pár hasonló film van már a piacon!
-Nem ilyenek!-mosolyodtam el.
-Mi a különbség?-nézett rám azokkal a gyönyörű szemekkel.
-Hogy ez a mi történetünkre hasonlít!
-Mi?
-A cégnek régen felvetettem a mi történetünket és úgy néz ki most kedvet kaptak hozzá!
-A mi...a mi szerelmi történetünk? Nagy filmvásznon?-esett le az álla.
-Valami olyasmi!-mosolyodtam el az arckifejezésén.
-Ez szenzációs!-örült neki.-De akkor a te arcod miért nem izgatott? Ugye nem? Mond azt hogy nem utasítottad vissza!
-Nem utasítottam vissza...csak feltételt szabtam!
-Feltételt? Miféle fel...?-nem tudta befejezni, a telefonja megzavarta. Tudtam ki keresi. A szemei rám néztek és érezte.-Halló?-hagyott egyedül ahogy elvonult egy másik szobába. Izgultam. De volt okom rá. Ahogy visszajött a szemeim végig követték minden mozdulatát.
-Minden rendben?-kérdeztem.
-Te bolond vagy!-mosolyodott el.
-Miért?-mosolyogtam rá.
-Köszönöm!-ölelt át.
-Miért köszönöd? Te is tudod hogy nélküled nem vállaltam volna! Az én feleségem nem játszhatja mást csak a nő akit szeretek!-mondtam ahogy apró csókot nyomtam a nyakára.
-El se hiszem, hogy újra forgatni fogunk együtt!-lelkes volt, ahogy én is.
-Akkor ma ünneplünk?-csókoltam meg.
-Ünneplünk! De előtte kis kuktám vissza a helyedre!
-Tudod, hogy neked egy szavadba kerül bármi és mindent megteszek!
-Tudom....-hajolt a fülemhez.-...apuci!-ment el mellőlem ahogy egy széles huncut mosollyal ment vissza a tűzhely mellé.
-Brook!-csak mosolygott mikor a nevét mondtam.-Brook!
-Mi az? Nem mondtam semmi rosszat!-játszott velem.
-Ezt ne csináld! Még a végén nem lesz vacsora!
-Max rendelünk nem?-csak folytatta. Próbáltam kizárni a gondolatot, mennyire magamévá akarom tenni őt most azonnal. Itt a pulton.
-Mit...mit csináljak?-próbáltam összeszedni magam.
-Mondjuk folytasd a répa pucolást?-vett el egy darabot a tálból. Lehet ennél szexibb ha egy nő répát eszik?-Vagy csinálhatod azt amit szeretnél!-jegyezte meg. Ez volt a végszó. Gyorsan kaptam el őt ahogy könnyedén raktam fel őt a pultra. A csupasz nyakát csókolom ahogy érzem mind a ketten őrülten vágytunk egymásra.-Ugye a filmbe nincs ennyi szeretkezés? Még a végén műfaj váltás lesz!-jegyezte meg mosolyogva.
-Majd azt mondjuk hogy mindketten szűzek vagyunk még!-szálltam be a viccelődésbe.
-Azért vagy ennyire profi?
-Az lennék?-bontottam le róla a felsőt.
-Biztos ez a legjobb hely?-édes mikor mosolyog.
-Nem! Az ágy rugalmasabb!
-Vigyél fel a szobánkba!-súgta a fülembe én pedig bármilyen kérdés vagy egyéb utasítás nélkül teljesítettem.
-Szeretlek Brook!-mondtam ahogy lefektettem az ágyra.
-Én is szeretlek!-hajolt fel az ajkaimért. Utána mi történt? Igaz, nem a konyhapulton tettem magamévá de ezt leszámítva csodás élménybe volt részünk. Szerelmesek vagyunk, őrülten egymásba.