Mostohajáték

Szülinapi ebéd

12:12

- Olyan jellemző, hogy késtek – Gvendolin karba font kezekkel állt Nathannal az autó előtt, amivel már rég kint álltak a társasház előtt.

- Neked is boldog születésnapot! – grimaszolt Bence, majd átölelte nővérét, akinek muszáj volt elmosolyodnia.

- Köszönöm szépen, öcsi! – borzolta meg gesztenyebarna haját. Bence lecsapta onnan nővére kezét, aki kuncogott. Mindenki felköszöntötte Gvendolint, jól megölelgette, jól megpuszilgatta, aztán elindultak Gvendolin kedvenc étterméhez.

- Ehetek gofrit főételnek? – harapdálta alsó ajkát Rebeka, miközben az étlapot olvasgatta. Már egy nagy körasztalnál ültek, mindenki megkapta az italját, és kezdtek belemerülni az étterem hangulatába.

- Bármit csinálhatsz – közölte Noel lazán.

- Ugye nem fogják a felszolgálók énekelni a ,,boldog szülinapot!" hollandul? – nyelt egyet Héda. Bence felhorkant, miközben itta a borát, majdnem ki is köpte. Kezét szája elé tette, és orrán nagy levegőket véve próbált nem megfulladni.

Szerintem mindenkivel fordult már elő ilyen étteremben.

- Az ellen nekem is lenne egy-két szavam – bólogatott felemelt mutatóujjal Gerda.

- Hagymakarika! – csillantak fel Melinda fekete szemei. A hagymakarika volt a kedvence, bármennyit meg tudott volna enni belőle. – És édesburgonya! – csapta le az étlapot az asztalra hitetlenkedve, közel hajolt hozzá, hogy biztos jól látott-e.

- Melinda, mióta nem ettél normálisan? – vonta össze szemöldökeit Adrián. Melinda felkapta fejét, majd értetlen arcjátékkal válaszolt:

- Eszek én rendesen – vont vállat.

- Akkor fogalmazok másképp – emelte fel kezét Hortenzia, aki átvette a szót párjától. – Mióta élsz megint salátán, csirkemellen, és zöldségen? – Melinda arca elsavanyodott. Megakadt levegője a torkában. – Na, ez volt a kérdés.

- Nem tudom, nyolc hónapja? – gondolkodott el. Rebeka kigúvadt szemekkel nézett rá, Noel csalódottan sóhajtott. – Bár múlt héten hajnali kettőkor rendeltem McDonald's-ot.

- Aha, ez nem normális – vágta rá szkeptikusan Henrietta. – Várj, te egy rohadt nagy hegyoldalon laksz. Szállít ki oda a Meki?

- Pont ez az – húzta száját a borászlány. – Lesétáltam a hegyről.

- Te hajnali kettőkor sétálgatsz egyedül? – rivallt rá Gvendolin, aki most először nézett fel az étlapról.

- Jöttek velem a kutyák! – emelte kezeit maga mellé. Mindenki megnyugodott, bár nem teljesen.

- Ez az volt, amikor hajnali háromkor felhívtál zokogva, miközben sült krumplit tömtél magadba, ugye? – kérdezett rá Gerda sokatmondóan. Melinda megnyalta ajkát, majd kortyolt egy nagyot limonádéjából.

- Ühüm – biccentett egy alig észrevehetőt. Mindenki felocsúdott, mialatt szidták Melinda édesanyját, magát Melindát azért, mert hajnali kettőkor a sötétben gyalogolt, és leginkább az életet szidták, amiért kicseszett Melindával.
Csakhogy tisztázzuk. Kinga szigorú diétán tartotta Melindát. Saláta/zöldség, gyümölcs, tojás, csirkemell. Ezeknek a néha napi kreatív variációi várták mindennap Melindát az asztalnál. Már, ha nem magának kellett megcsinálnia. Egyébként nem rossz módszer, csak nehezen tarható. Sőt. Nyilván, hogy Melinda hetente kiborult miatta, miközben napi szinten mindenen is veszekedett az anyjával, na meg a rántott hagymakarika a kedvence, amit nem is ehetett, merthát a rántott étel nem egyezik össze a diétával.