Mostohajáték

Nutella, nyugtató, konyak

- A szex csodákat művel veled – súgta Bence a kisasszony fülébe, miközben betoporzékoltak az ajtón, mögöttük szüleikkel.

- Tessék? – fordult hátra meglepetten.

- Héda – komolyodott meg arca. – Magassarkú csizma van rajtad – tette csípőre kezeit. Debórának fogalma se volt arról, miről volt szó, de bólogatott. A lány lenézett lábaira, a fekete csizmára. Vállat vont.

- Henrietta vett rá.

- Henrietta sok mindenre akart már téged rávenni, mégis nemet mondtál – szűkítette össze szemeit.

- Tizenhat évesen meg akarta velem vetetni ugyanezt a csizmát, még jó, hogy nemet mondtam rá! – emelte fel lábát, hogy lehúzza a zipzárt.

- Henrietta már tizennégy évesen ilyet hordott – legyintett Egon, felakasztotta zakóját a fogasokra.

- Borzalmasok vagytok – kérte ki magának Héda. – Ahelyett, hogy örülnétek! – Duzzogott.

- Én örülök! – emelte fel kezeit Bence, sokatmondó vigyorát elfojtotta, mialatt a konyhába sétált, táskájával a vállán.

- Örülünk – simogatta meg arcélét édesanyja. – Szeretjük nézni apátokkal, ahogy változtok – pöckölte meg orrát, ő is nappali-konyhába indult. Bence összeráncolta homlokát, csak szemeivel fordult Hédához, aki szintén nagyokat pislogott a mondat hallatára.

Megvolt aznapra is a fejtörő.

- Hogy mit csinál velem a szex? – Kicsivel később Héda drámai előadással csapta be az ajtót, miután Bence is belépett a szobába.

- Csodát – válaszolt röviden. Táskáját elkezdte kipakolni.

- Én alapjárat egy csoda vagyok! – tárta szét karjait mosollyal ajkán.

- Igaz – mutatott rá Bence. – Csoda a másodikon – lassan lépdelt Héda elé. – Arra értettem, hogy magabiztos vagy. Becsülöd magadat.

- Lehet – pillantott félre Héda elpirultan. – Lehet, hogy jó vagy valamire – nézett vissza rá komiszan.

- És szemtelenné is tesz – emelte fel mutatóujját nevetgélve. Héda felvonta egyik szemöldökét, mosolya még szélesebb lett. – Szájfény is van rajtad! – vette észre. A lány bólintott. – Mondtam!

- És lehet, hogy vettem pár új ruhát – billentette oldalra fejét.

- Ritta?

- Ritta.

- Nagyon sok imát fogok elmondani azért a lányért – hunyta le szemeit megkönnyebbülten. Sóhajtott.

- Szóóóval – húzta el a szót drámaian. Héda közelebb osont Bencéhez, tenyereit a férfiú mellkasára simította. Bence felvonta egyik szemöldökét. – Nagyon ügyes voltál – mosolygott fel rá. Szinte ragyogott.

- Köszönöm – bólintott, homlokon puszilta. Héda megforgatta szemeit, majd magához húzta csókra. – Szeretem, hogy magabiztos vagy – motyogta két csók között. Az angyallány szorosan átkarolta nyakát neki, meglökte a lábát. Bence hátrálni kezdett, addig amíg meg nem találta az ajtót, és áthúzta magával a fürdőszobába Hédát. A csók félbeszakadt, bárgyú vigyorral nézték egymást.

- Zuhany – rázta meg fejét Bence.

- Igen – helyeselt Héda. Mintha piros festékbe mártották volna arcukat. Bence zsebe rezegni kezdett, sóhajtott. Ennyit a kellemes pillanatról. Füléhez emelte telefont.