¦Befejezett! 2021-2023¦
Infók:
A szerelem lassan bontakozik ki, +18-as lezárással végződik a történet.
A lány aki a szülei miatt megjárja a poklot is, de úgy se adja fel.
Bosszút tervel.
Belecsöppenünk abba, hogy miket is élnek át a katonák és a...
Az a ház ahova vittek nagyon nem sugallott jót. A férfi be kisért majd egy pulthoz lépett, ott beszélt egy nővel majd kapott egy kulcsot aztán az említett tárgyat nekem adta.
-Harmadik emelet jobbra az utolsó ajtó. Lesz ott neked minden-közölte majd elment. Felnéztem a nőre ki csak bólintott majd elindultam. Út közben igencsak lenge vagy csak éppen valamit takaró ruhát viselő lányokkal találkoztam. Mikor az ajtóm elé léptem bekopogtam. Megvártam, hogy azt mondja "szabad" és beléptem a helységbe.
Csak egy lány volt bent nagyjából velem egy idős lehet. A haja fekete volt mint a szén. A szeme kék mint az éj. A kezei be voltak fáslizva. Nem hagyta, hogy figyeljem ugyan is rögvest megszólalt.
-Szia biztos te vagy a lakótárs akiről beszéltek. A nevem Kyouka. Mi a hobbid? Mihez értesz? Én álltalában csak lábatlankodni szoktam. Könnyen fel lehet idegesíteni szóval nem ajánlom, hogy keresztbe tégy nekem világos?- bombázta felém a kérdéseket mire csak le ültem az üres ágyra.
-Nos. A nevem Nao örülök a találkozásnak Kyouka-chan . Talán a hobbinak mondhatnám a főzést, a harcot és nem szeretnék az utadba állni, de kérlek mond el, hogy hol vagyok.-Néztem rá a meg lepett lányra.
Sejteni sejtettem, de bíztam abban, hogy tévedek, de ezek szerint mégsem. Anyám már mesélt erről a helyről és mindig óva intett. Már készültem arra, hogy kirohanok innen, de az ajtó fele igyekezve egy vaskos mellkasnak csapódtam. Felnéztem és ugyan azt az inast láttam, aki ide hozott. Hirtelen felindulástól rúgtam tökön mire csak egy-kettőt pislogott, majd vállára felkapva engem, el vitt . Valami iroda féleségnél tett le, majd meg állt az ajtóba. A szobába volt egy asztal két nagy cserepes virág, egy szekrény, a falon egy hatalmas fénykép, amin rengeteg gyerek és fiatal felnőtt ölel körbe egy viszonylag idősebb férfit. Az asztal túl oldalán ugyanaz a férfi volt, mint a képen. A férfira néztem, aki láthatóan nagyon örül mert a vigyor az arcán le vakarhatatlan volt.
-Jaj, kedves hát nem tudo, hogy innen nincs ki út max csak akkor, ha meg vesznek, amit még egyelőre kétlek mert előtte bizonyítanod kell. Az meg hosszas tanulást igényel. - Közölte a férfi. Szétnéztem menekülési útvonal után, amit persze nem találtam ezért bele törődtem a helyzetbe.
- Nos az anyád tartozott egy kis pénzel mivel ki rabolt minket, majd eltűnt rá nem sokkal küldött egy levelet, amiben volt egy cím és a neved drága. Mondván majd te visszafizeted a kárt mivel érintetlen vagy még. Anyád azt is említette, hogy tanult kislány vagy szóval, ha megjön az eszed akkor még jóra is fordíthatod ezt a képességet mivel itt nem tartjuk fontosnak azt, ha egy szajha tud írni és olvasni. - majd a mondata után újra rám vigyorgott. Kezdem azt hinni, hogy egy pedofil. Szörnyülködve néztem a férfi mogyoró barna szemeibe.
- Most pedig megnézem mi a felhozatal és, hogy mit lehet veled kezdeni.
Majd csak arra eszméltem fel, hogy megint a testőr vagy mi kezébe vagyok. Elkezdtem kapálózni és rugdosni, amivel nem értem el semmit. Nagyából két perc után meg érkeztünk egy másik szobába, ami leg inkább egy orvosi szobára hasonlított. A szobába belépett egy harmincas éveiben járó nő is, aki el kezdett öltöztetni. Szégyenlősen takartam el magam mire csak unottan a két kezem a fejem fölött fogta meg és így megint alul maradtam. Sírtam. Még a nő jegyzetelt addig a férfi csak nézett. Meg mérték a súlyom és a magasságom majd felöltöztettek. A férfi a nő felé nézett.
-Azt le számítva, hogy vannak maradandó sérülései, Zúzódások és hegek rendben van. - Közölte a nő majd eltűnt. A férfi morgott valamit az orra alatt majd intett az újonnant szerzett testőrömnek, aki meg raggatta a kezem majd húzni kezdett. Az ismerős szobába be érve dobott be engem majd bezárta az ajtót. Az ágyból gyorsan ki pattanó Kyouka azonnal körém fonta mind két kezét majd szorosan ölelt. Tudta mit tettek velem. Felültünk az ágyba majd az ölébe tettem a fejem és beszélgetni kezdtünk.
Meg tuttam róla, hogy egy tanyáról hozták mert az apja eladta Mr. Tetsudou úrnak, akiről ki derült, hogy nemrég vele találkoztam és a testőr, aki ide oda hurcolászik annak a neve Shingo és gyűlöli a gyerekeket. Kyouka-chan élete kevésbé volt olyan jó, mint az enyém. Neki folyamatosan meg kellet dolgozni azért, hogy életben maradhasson még nekem terülj-terülj asztalkám volt. Kyoukának van egy húga, akivel mindig rosszban sántikáltak. Úgy érzem, hogy nekem Kyouka olyan, mint egy testvér. Igaz van egy bátyám: Suzu a testvérem akitől sajnos elszakadtam. Na meg persze van egy unoka tesóm is.
Brzenska Rico de vele nagyon rég nem találkoztam. Egy kis idő múlva el aludhattam mert amikor már felkeltem akkor a saját ágyamba voltam. Mint tegnap meg tudtam, hogy ma el kezdenek be tanítani. Először csak az italok és ételek fel szolgálására majd azután jön csak a java. Majd, amit a lány este mondott be is igazolódott ugyanis Shingo jött be mondván, hogy készüljünk el mert, ha nem akkor 15 perc múlva berúgja az ajtót, ezért gyorsan be is tessékeltem magam a fürdőbe. A szoba szerényes volt, de tiszta, Kyouka mondta, hogy az eddigi 3 hét alatt, amit itt töltött ez a legtisztább hely. Gyors le zuhanyoztam majd át öltöztem a kapott egyenruhába. Mikor ki léptem Kyouka-chan követte példám. Ő csak át öltözött mivel tegnap este elment fürödni még aludtam és valószínűleg meg is vacsorázhatott. Erre akkor jöttem rá mikor korgott a hasam. Szerencsémre egy ebédlő kinézetű helységbe mentünk majd helyet foglaltunk egy asztalhoz. Elém raktak két darab vajas kenyeret és egy kis főtt burgonyát. A burgonyát át passzoltam Kyoukának de a két kenyeret meg ettem. Mindezek után egy másik szobába tessékeltek minket.
A terembe már ott várt a tanító egy füzettel a kezében. A szobában volt két asztal, négy szék egy tábla és egy polc tele könyvekkel. Mondjuk nem volt nehéz tele rakni a polcot hisz volt úgy egy méter magas. A tanítás nem szolt másról mind, hogy elmagyarázzák, hogy nem viselkedhetünk kedvünk szerint és minden ügyféllel tisztességesen kell bánni. Két óra fejmosás után jöhetett egy óra hogyan váljuk pincérré. Majd jött a kedvencem az ebéd. Mind addig volt a kedvencem még az elém rakott tányér nem hasonlított egy jó másnapos hányásra. Akkor még jobban meg ilyedtem mikor egy köröm darabot véltem fel fedezni.
Bár mondjuk gyaníthattam volna Kyouka vigyorából mikor közöltem vele, hogy várom az ebédet. Így csak el vettem egy almát az asztalon lévő kosárból.
