Az igazi otthonom? ( Levi ff. )/ Befejezett/

|3. Fejezet|

♛- Kell egy terv! -♛

Reggel hamarabb keltem, mint Kyouka-chan. Miután elvégeztem a reggeli teendőimet leültem az ágyamra és olvasni kezdtem. A könyv egy kis fiúról szólt, aki repülni szeretne. Mind tudjuk, hogy senki nem tud ezért ki találta, hogy majd épít egy szerkezetet, amivel majd eléri a célját. Persze mindenki ki nevette a fő hőst, de a fiú nem adta fel. Először is el kellet jutnia egy idős bácsihoz viszont ez cseppentsem volt olyan könnyű mert a hely, ahol a férfi lakott a falutól messze volt, egy elzárt erdőben. A kis fiúnak kellet egy terv. A szemem meg akadt ennél a szónál. Nekem is kellet egy terv, hogy innen ki jussunk.

Ekkor nyöszörgésre lettem figyelmes. Kyouka ébredezni kezdett. Nem sokkal később már a fürdőből lépett ki. Shingo szólt , hogy Tetsodou nem bízik bennünk, ezért elhozta nekünk a reggelit. Kyouka-chan meg is jegyezte, hogy végül is jól jártunk. A reggelit meg ettük és át adtuk a férfinak a tányérokat azonban a szobában maradt. Kíváncsian néztünk rá mire csak meg rázta a fejét. Meg ágyaztunk majd mind ketten le ültünk olvasni. Én ugyan azt a könyvet folytattam, mint amit elkezdtem reggel. Kis idő múlva Kyouka felé intettem, hogy nézzen rám majd a könyvet ki nyitva azon az oldalon mikor a kisfiú rá jön, hogy kell neki egy terv, a lány összezavarodottan nézett rá amíg rá nem böktem a "terv" szóra, majd meg szólaltam.

-A fiú hasonló tanyán él, mint amiről meséltél. Tegnap. -Tettem hozzá és a lányra vezettem a szemem, aki egyből le is vágta, hogy miről beszélek. Shingo semmit sem sejtett ezért csak vigyorogtunk majd fojttattuk az olvasást. Úgy egy óra múlva a férfi vigyorogva közölte, hogy ideje tanulni. El is indultunk a folyosón és egy emelettel feljebb mentünk. Egy nagyobb terembe érkezünk meg ahol velünk majdnem egy idősek voltak, de még így is mi lehettünk a legfiatalabbak. A szobába volt tizenegy páros asztal, székek, egy nagy tábla. Ezek szerint összesen huszonkettő embernek volt ülőhelye. Mi leültünk leghátra. A terembe belépett egy nő mire mindenki elhallgatott.

-Nos kedveskéim. Én Reiko vagyok, de csak sensei-nek szólítsatok. Én leszek az, aki majd az év végi bálra válassza ki azt a szerencsés tíz lányt. Akik itt maradnak, azok se csüggedjenek akik ki maradnak, mert a következő évben újra próbálkozhattok. - Nézet körbe azonban meg akadt rajtam és Kyoukán a szeme.

-Jaj, én feledékeny. Hadd mutassam be a két új testvérünket. Álljatok fel és mutatkozzatok be szépen. - Mutatott ránk. Én rá néztem a mellettem ülő lányra és csak bólintottam majd felálltam.

- Sziasztok. A nevem Brzenska Nao. Egy gyönyörű helyről jöttem. Az anyám miatt vagyok itt. Tudok főzni és varrni. Azt hiszem ennyi elég. - Néztem rá Reikora majd vissza ültem. Kyouka egy kis hezitálás után felállt, majd megszólalt.

-Sziasztok a nevem Nakamura Kyouka. Egy tanyáról jöttem. Sokszor kellet segítenem az álatoknál ezért az állatokhoz értek. - hadarta el gyorsan a lány majd leült.

A mondandónk után Reiko elmondta, hogy abban az öt hónapban meg fogunk tanulni táncolni, helyesen enni és persze, hogy mi lesz a köteleségünk a bálon. Az is szóba került, hogy előfordulhat, hogy majd meg akarnak venni minket. Csöndben hallgatta mindenki a nőt, majd miután végzett ki osztott egy lapot. A papírt meg kapva be osztásokat láttam. Mikor mit fogunk tanulni és stb. Nem is tudom, hogy mit érezhetnek azok a lányok, akik nem tudnak olvasni. Úgy éreztem, hogy beszélnem kell kyoukával arról, hogy mi lesz a terv. Elmegyünk a bálra és ott szökünk meg, vagy itt maradunk. Az órának ez után vége volt, majd a teremből ki lépve meg is láttuk Shingót, aki csak intett, hogy mennyünk oda. Shingo az ebédlőbe vezetett minket majd le ültünk enni. Az ebéd megint főt krumpli volt csak most valami hússal. Az étellel végezve a szobába vettük az irányt. A szobában folytattuk az olvasást, de nem sokáig mert Shingo meg köszörülte a torkát, majd meg szólalt.

-Nagy örömömre csak ma kell lássam a képeteket, mert holnap elutazom Tetsodou-vall. Ezért új kisérőt kaptok. Csak három nappal a bál előtt érkezünk. - Úgy tűnt be fejezte ezért folytattuk az olvasást. Este fele még ki mentünk vacsorázni azonban vissza fele Shingo már nem jött be a szobába inkább csak bezárta az ajtót kívülről. Szótlanul mentem be a fürdőbe elvégezni a dolgomat majd követett Kyouka-chan is. Az ágyba be feküdve közelebb mentem a lányhoz.

- Kyouka. Döntenünk kell, hogy mi legyen. A bál vagy maradunk. - suttogtam. A lány egy kicsit gondolkodott majd meg szólalt.

- Legyen az, hogy maradunk. - Közölte mire csak bólintottam. Ma mind ketten gyorsan aludtunk, talán amiatt mert holnap már nem kell elviselnünk Shingót.

Reggel fájó hassal ébredtem. Ki keltem az ágyból és vért véltem fel fedezni az ágytakarón. Gyorsan bementem a mosdóba, és fehérneműt cseréltem, majd WC papírt raktam a bugyimba és hangosan káromkodtam. A ki borulásomra Kyouka is fel kelt. Már húztam le az ágyneműt mikor kopogtak. Kyouka mondta, hogy bejöhet, aki kint van, mirr rögtön nyílt az ajtó. Egy fiatal húszas évei elején járó gyönyörű szőke hajú nő lépett be. Amint meg látta a véres ágyneműt ki is rohant. Csak néztük a becsukódott ajtót. Meg próbáltam ki mosni a kádban a vért addig Kyouka csak hangosan gondolkodott. A lány nem lehetett annyira hülye, hogy félre értette a helyzetet. Nem sokkal később újra ki csapódott az ajtó és ugyan az a lány lépett be rajta, aki nemrég ki sietett rajta csak most a kezében új ágynemű volt. Egy hálás pillantást vetettem rá és folytattam a mosást. A lány és Kyouka felhúzta az új ágyhuzatot.

-A nevem Misa. Ott voltam a nagy terembe. Reiko- néni közeli ismerőse vagyok és én is mondhatni új vagyok itt. Két héttel hamarabb érkeztem, mint Kyouka és engem sem engedtek senki közelébe még el nem érkezett az első gyűlés napja. Engem kértek fel új felügyelőtöknek, ami annyit tesz, hogy mindenhova együtt kell mennünk. Mivel Reiko- néni rokona vagyok ezért bíznak bennem. Remélem jó barátok leszünk. - vigyorgott ránk Misa. Kyouka csak nézte és nem tudta, hogy meg bízhat e benne ezért nem szólalt meg csak bólintott. Én csak meg köszöntem, hogy segített. Elindultunk, hogy meg reggelizünk. Közben hallgattuk Misát. Mind kiderült Misa sokáig egy orvosnál tanult. Ő is hasonlóan szeretett volna élni és embereket menteni azonban ekkor felbukkant Reiko, aki el rángatta a lányt magával. Mint az is kiderült, hogy Misa gyűlölte a nőt. Egyre jobban éreztem azt, hogy a lány hasonlít ránk és úgy gondoltam, hogy be kéne avatni a részletekbe, hogy mit is tervezünk. Ezért ki kérdeztem reggeli közbe:

- Misa, ha úgy adódna, hogy meg tudnál szökni meg tennéd? Még akkor is, ha hátba kéne szúrnod Reiko- Nénit? - Kérdeztem a lányt, mire meg éreztem a lábamon egy nagyobb rúgást, ami Kyouka felől jött.

- Nem is gondolkoznék. Persze. Figyelj még itt voltam mindent ki gondoltam, viszont egyedül nem menne ezért el vetettem. - Nézett rám szomorúan. Ekkor Kyouka felé néztem, aki meg rázta a fejét. A reggelivel végeztünk és visszamentünk a szobába. Misa mondta, hogy elkísér az órára. Kyouka rögtön nekem is esett miután Misa elment.

- Nem bízhatunk benne. - Közölte mérgesen. igaza volt, de én bíztam benne.

- De nem titkolózik és mindent elmondott. Bízik bennünk és én is bízok benne. Ő is egy esély.

- Kérlek bízz bennem. - Könyörögtem. Kyouka bólintott.

Túl estünk az órákon, és most végeztünk a vacsorával. Misát behívtam a szobába és elmeséltük neki mit tervezünk. A lány döbbenten nézett. Miután akkor sem szólalt meg amikor befejeztem a mondandóm, egy kicsit elbizonytalanodtam és meg ijedtem. Lehet, hogy Kyoukának van igaza és elsietem. Misa meg ölelt majd közölte, hogy benne van és azt is elmondta, hogy Reiko azt találta ki, hogy nálunk aludjon és kémkedjen utánunk. Erre mi is csak döbbenten néztünk. Meg beszéltük, hogy hamis infókat fog át adni Misa a nőnek. A lány mondta, hogy holnap fogunk új szobába menni, és úgy kell tennünk mintha akkor hallanánk erről először. Miután a lány elhagyta a szobát úgy véltük, hogy elindult a kritikus huszonnégy óra, ami abból fog állni, hogy Misa vajon tényleg benne van e. Végül egy kisebb görccsel feküdtem le aludni.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ruki-chan <3

szavak száma: 1330.