|34. Fejezet|

70 2 0
                                    

-Tökéletes-

-Vigyáz a házra! Van víz és egy kis étel is a táladba! Az almot is megtalálod!- Simogattam meg Xylia fejét majd be zártam a szobámba. Miután le értem a földszintre és a férfi bezárta a bejárati ajtót lóra ültünk és indultunk is. Éjszaka azon gondolkodtam, hogy ha már a városban vagyunk akkor vehetnék alapanyagot a palacsintához ugyan is megkívántam valamelyik nap.

Caranes körzetébe be lépve gyalog folytattuk az utunkat. Végig szorosan Levi-Heichou mellett mentem ne hogy eltévedjek. Főleg azok után, hogy megfenyegetett, ha ki kerülök a látószögéből akkor nem keres engem és vissza indul Erwinhez.

A város elég nyugodtnak tűnt, bár ez nem meglepő hisz már nincs miért aggódjanak. A piactéren sétálva rengeteg boldog arccal találkoztam ami megnyugtatott.

-Kölyök nekem el kell mennem valahová egy óra múlva találkozunk a főtéren! Ha nem leszel ott kirúgatlak parancs megszegésért. Értetted?- tette fel a kérdést teljes nyugotsággal mire bólintottam.

-Nos akkor az első hozzá való a liszt!- Tapsoltam egyet és el is indultam az említett alapanyag felkeresésére. Nem telt bele sok idő mire megtaláltam és rögvest mellette a többi alapanyagot is.

-Mi az istent csinál ez a férfi még vagy negyvenöt percig?- Háborodtam fel a teli kosárral a kezembe.

-Van még nálam bőven pénz, talán vennem kéne még valamit?- Gondolkoztam hangosan. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy elindulok nézelődni és ha megtetszik valami akkor azt megveszem.

-Áh egy rajzkészlet!- szúrtam ki a sorok között.

-Nagyon jó választás kisasszony! Ez egy új példány. Nézze szétnyitható nagy füzet plusz bőrkötésű borítás és még a ceruzáknak is van benne hely.- Mutatta be nekem az eladó férfi mire helyesen bólogattam.

-Akkor ezt el vinném, de adjon mellé még egy csomag ceruzát és radírt. - Néztem a férfira aki már ugrott is, hogy teljesítse a kérésem. Miután kifizettem folytattam a nézelődést. A sorok közt volt egy csomag tea fél áron így azt is megvettem.

Mivel nem szeretem a tömeget ezért igyekeztem a lehető legtávolabbról nézelődni aminek hatására sikeresen neki is mentem valakinek. Ahogy felnéztem az illetőre kellemes csalódás ért.

-Heichou! Elnézést!- Szalutáltam mire csak megforgatta a szemét.

-Mit keresel itt?- tette fel a kérdést mire oldalra fordítottam a fejemet.

-Nézelődők. Sok minden van itt! - jelentettem ki majd a férfi után igyekeztem aki időközben tovább indult.

-Ilyen messziről? Kétlem, hogy bármit is kiszúrnál a sorok közt.-Sóhajtott egyet majd befordultunk egy utcába.

-Nem szeretem a tömeget.- Motyogtam mire kapásból válaszolt.

-Tökéletes!- Jelentette ki mire értetlenül meredtem rá. A férfi megköszörülte a torkát és a kezével intett.

-Üljünk be reggelizni.- Jelentette ki majd ki nyitotta nekem az ajtót ezzel maga elé engedve a kávézóba. Le ültetett egy asztalhoz és kikérte a rendelésem majd egy rövid időre eltűnt. Mikor vissza ért már nála volt a reggelink és mellé egy-egy tea is.

-Köszönöm. - mosolyogtam Levi-heichoura majd mind ketten neki is láttunk.

-Sikerült mindent megvenned?- Tette fel két falat között a kérdést mire csak bólintottam.

-Akkor induljunk. - állt fel az asztaltól majd miután bevárt együtt haladtunk tovább.

Visszafele úton fel hoztam az újonnan megszerzett teát a férfinak mire az volt a válasz, hogy "úgy is szar lesz" így bedurcáztam és az út többi részét szótlanul folytattam.

Az igazi otthonom? ( Levi ff. )/ Befejezett/Where stories live. Discover now