Az igazi otthonom? ( Levi ff. )/ Befejezett/

|31. Fejezet|

♛-Egy óvatlan pillanat-♛

- Három perced van, hogy le told a segged!-Csapódott ki az ajtóm majd egy ismeretlen tárgy csapódott neki a fejemnek.

-Hai! - Álltam fel és szalutáltam rögvest azonban a férfi már rég nem volt a szobában. A fejemet fogva néztem le arra az ismeretlen tárgyra ami egy kicsi óra volt ami éppenséggel reggel fél kilencet mutatott. A tárgyat az éjjeli szekrényre le téve magamra kaptam egy felsőt és át vettem a nadrágon majd rohantam is le.

-Jó reggelt, Heichou! - Szalutáltam még egyszer mire Levi csak megforgatta a szemét.

-Egyél utána pedig húzd ki a segged a pályára!-Adta parancsba. Az asztalról el vettem egy vajas kenyeret és öntöttem magamnak egy pohár tejet. Gyorsan el is pusztítottam majd el pakoltam magam után és ki siettem mert Levi időközben már ki is ment.

-Ezeket a mozdulatokat egy napod van megtanulni. Este megnézem sikerül-e, de először kezdjük az egyensúllyal.-Magyarázott nekem miközben egy vízzel teli vödör mellé lépett.

A feladat egyszerűnek tűnt. Álljak fél lábon egy kivágott fa törzsén a fejemen egy könyvvel még a két kezemmel két kisebb vizes vödröt tartok.

Mint kiderült ez ehhez sem értek. 15 másodperc után a bokám fel mondta a szolgálatot nagyot koppantam a földön. Rögvest újból is akartam kezdeni ha nem ért volna fentről egy hidegzuhany.

-Most szopadsz? - Tettem fel ingerülten a kérdést. Mikor tudatosult bennem, hogy egyszerre tegeztem le és szóltam vissza a felettesemnek, a szám elé kaptam a kezem és lehajtottam a fejemet.

-É-Énn-Én ne-em úgy go-gondoltam! - Kezdtem el szabadkozni.

-Most le tegezett, katona? - Tette fel ingerülten a kérdést.

-Nem. Nem jól hallotta, uram! - Szabadkoztam mire fel vonta a szemöldökét majd közelebb hajolt.

-Most meg süketnek nevezett, katona?- Emelte feljebb a hangszínét.

-Nem, félre értette uram! - Válaszoltam halkabban mire még közelebb hajolt.

-Akkor idiótának néz? - Kérdezte sokkal hangosabban mire az idegességtől fel sem fogva a kérdést válaszoltam.

-Igen! Akarom mondani NEM! Nem uram maga nem idióta. Aki itt idióta az én vagyok! Sajnálom Heichou hogy egy idiótát kell tanítson... - Folytattam volna, de kaptam még egy vödör vizet a nyakamba.

-Tch, ehhez is tehetség kell. Plusz 100 kör és búcsút inthet a vacsorának! Állj fel és kezdj újra.- Lépett el mellőlem mire gyorsan vissza álltam az eredeti helyemre. A következőt már egy percig is kibírtam, de amint le tettem a másik lábam kaptam egy jókora hidegzuhanyt fentről. Még ezt eljátszottuk párszor majd elküldött lefutni a száz kör felét azaz 50 büntetőkört. Hálát adtam az égieknek, hogy tűzött a nap mert így gyorsan megszáradtam.

Ezek után gyors bemelegítettünk, hogy ne húzódjunk meg majd el kezdte mutogatni nekem a lépéseit és harc stílusát. Átvettünk vagy 20 különféle fogást és rúgást. Mindent csak egyszer mutatott meg utána nekem kellett csinálnom. Ha nem volt jó akkor általában kigáncsolt. Így sikerült újabb sérüléseket szereznem. A lábaimon és néhol a kezemen barna és zöld foltok díszelegtek amik rohadtúl fájtak.

-Kaja után egy órát pihensz. Abban az egy órában azt csinálsz amit akarsz csak hagyj békén! Utána viszont kimegyünk a terepre vadászni egy kicsit. Eredj fürödj le majd gyere le enni! - Adta parancsba és be indult a házba.

Egy kicsit még ültem a fűben és azon gondolkodtam, hogy mennyire lehet nehéz a férfinak azon a helyen aludni ahol megölték a csapatát.

- Én nem bírnám elviselni ezt a kínt. Hogy nem unt még bele? -Álltam fel majd én is be battyogtam a házba. Vettem egy gyors zuhanyt majd le mentem a konyhába és egyedül elfogyasztottam az ebédemet.