Az igazi otthonom? ( Levi ff. )/ Befejezett/

|43. Fejezet|

♛-Hanabi-♛

+16!!!

Levi szemszögéből:

Vissza az időben:

Ahogy beértünk az országba elkapott egy fura érzés. Mintha valami fontos dolog fog történni, de bárhogy próbáltam kitalálni mi válthatta ki bennem ezt az érzést csalódnom kellett. Ugyan is semmire nem jutottam. Időközben feltűnt a távolban az említett falu is, így teljesen át kellett agyban állnom. Semmi sem vonhatta el a figyelmem. Hisz még is csak mellettem van az alárendeltem.

-Tch, alárendelt.-néztem hátra a kölyökre. Pont ő veszi el az összes figyelmem. Mióta megpillantottuk azt a rohadt falut egyenesem rám tapadt. Ahogy szorosan mellettem sétál, ahogy a kezeink néha súrolják egymást, oda vész a figyelmem.

-Oi! Szaros kölyök!- eszméltem fel mikor is egy idegen kisnövésű görcs Naonak ütközött. Ahogy észleltem, hogy megérinti a lányt, a kölyököt derékon kaptam majd szorosan magamhoz húztam. Ebben a pillanatban tűnt föl a messzi távolban az idegenhez tartozó nő is.

-Közelebbről még szebb a hajad!- nyalizott a szaros amit csak egy szemforgatással díjaztam.

-Sajnálom, aranyom. Még nem tanulta meg, hogy hogyan is viselkedjen idegenekkel.- Ért ide a nő majd a lányára nézett.

-Nem történt semmi baj, asszonyom. Bóknak vettem a kijelentését.- válaszolt nevetve kicsit kínosan mire az idegen nő újfent belekezdett.

-Helyes. Megérdemli, itt igazi ritkaság az ilyen hajszín. Örülhet a maga barátja, hogy ilyen kincs van a kezei között. Remélem méltóan is viselkedik önnel. Az én férjem egy hercegnőként bánt velem még anno. - A mondat felénél a szemem sarkából láttam, hogy a társam elveszett, amin persze jót szórakoztam magamba. Ezek után csak megforgattam a szememet majd meg ragadtam Nao csuklóját majd húzni kezdtem.

-Elvileg hamarosan ki érünk a faluból és egy közeli kis erdőben meghúzzuk magunkat majd holnap reggel elindulunk abba a körzetbe, ahol majd jelentéseket fogunk kapni attól a csitritől.- Indultam ki a faluból mikor is Hírtelen le fékezett mögöttem a kölyök.

-Hé! Múltkor még engem csitrizett le! Most egy kalap alá vesz Anniééval?- tette fel sértődően a kezét a mellkasára, hogy drámaibbnak látszódjon.

-Azt vissza vonom! Rá sokkal jobban illik, viszont ha nem kezdesz el tegezni megjárod.- figyelmeztettem az egyességünkre.

-Akkor rám mi illik? Hercegnő, ahogy azt a nő mondta?- kérdezte röhögve mire jól láthatóan végig mértem, amitől megremegtem egy kicsit.

-Hattással vagyok rá.- gondoltam magamba.

-Maradsz kölyök. Örülj, hogy kezdem lehagyni a szaros jelzőt!- Zártam le a témát majd folytattuk az utunkat.

-Aludj egy kicsit. Majd keltelek és váltjuk egymást.- nézetem le rá mire kapásból leült egy fa tövébe szembe velem majd a kabátját magára terítve felvett egy kényelmes pózt az alváshoz.

-Amint elfáradt keltsen! Tudom, hogy napokig is tud fent maradni, de szeretném, ha hasznára lennék!- jelentette ki mire rá kaptam a tekintetem és egy rövid szünet után megszólaltam.

-Ez a tudásom akkor is feltűnt mikor az erdőbe többször is kiszöktél éjszaka? Tényleg meg sem dicsértem azt a táncot amit az esőbe roptál. Kár, hogy nem volt párod, akkor biztosan díjnyertes lett volna. - Nevetem fel halványan mire a lány arcát újfent felvette a vörös színt.

-Tch, akkor legközelebb tiszteljen meg maga azzal, hogy táncol velem. - dúrcázott be majd behunyta a szemeit.

»»--⍟--««