|19. Fejezet|

54 3 0
                                    

-Félelem-


Arra lettem figyelmes, hogy valaki motoszkál mellettem. Nem is zavart volna, ha nem tudatosul bennem, hogy nem vagyok egyedül. Olyan gyorsan pattantak ki a szemeim, mint mikor Levi-heichou idegrendszere felrobban mikor Eren titánná változik és megint elborul az agya és nem hallgat senkire.

Amilyen gyorsan csak tudtam felültem és körbe néztem. A tábortűz ahol elaludtam már nem égett és a többiek is eltűntek. Egyedül Levi-heichou és Connie volt mellettem. Értetlenkedve néztem körül és az említettekre néztem. 

-A többiek?- kérdeztem Connie-tól mert ő volt közelebb.

- Elmentek ételért és szétnéznek a városban. Pillanatokon belül meg kell érkezniük. - Közölte. Nem sokkal később miután össze szedtem magam és elpakoltam magam után meg is érkeztek a többiek. Mikasa kezembe nyomott egy kis kenyeret és egy almát. Az étel mellé társult egy papír is. A papírra rá nézve a saját arcomat láttam. 

-Ezeket osztogatta a Katonai Rendőrség. Ha ez igaz, a felderítőket feloszlatják. Úgy hallottam, hogy vadászni fognak ránk ma éjjel. Minden létfontosságú közútra őröket állítanak és menlevél nélkül lehetetlen átjutni rajtuk. Kapitány mihez kezdünk most?- számolt be Armin a kormány terveiről. 

-Mivel Erenék szekérrel mennek ezért legalább egy napba telik, hogy elérjék a Reiss bírtokát. Ezt az időt kell kihasználnunk és előkell állnunk egy tervvel. - közölte a férfi végig nézve rajtunk. 

-Heichou! Lépteket hallok!- közöltem és az hallott léptek irányába néztem. A társaim követék példámat. Felálltunk és szétszóródtunk. Mivel volt egy kis patak a közelünkben ezért arra tereltük őket. Armint a patakhoz küldtük, hogy játssza el, hogy épp egy kis vödröt telít meg vízzel. A két rendőr be kapta a csalit és elindultak felé. A fegyvereiket a fiúra szegezték és az egyik rendőr megszólalt.

-Ne mozdulj! Lassan fordulj meg!- léptek közelebb a fiúhoz. Mivel Arminon köpeny volt nem vehették észre, hogy fel van szerelkezve. A fiú lassan felemelte mind két kezét majd felált. 

-Bizonyára egy felderítő vagy!- közölte a katona. " hogy ez mennyire okos" forgattam meg a szemeimet a fa tetejéről ahova elbújtam Mikasával. Armin megfordult majd  a két rendőrre vetett egy ártatlan pillantást. 

-Egy szót se! Most figyelj rám és tedd amit mondok!- közölte még mindig ugyan az a férfi. Közelebb akart menni de megelőztük és fentről rájuk ugrottunk. A pengéinket a nyakukhoz szorítottuk még a másik kezünkkel kicsavartuk a fegyvert a kezeikből. Akkor vettem észre, hogy a másik rendőr egy nő volt. Ekkor Levi-heichou lépett elő.

-Adjátok át a fegyvereiteket neki!- közölte majd Armin elvette az említett tárgyakat. Ezekután megkötöztük őket majd teljesen megfosztottuk őket a felszerelésüktől. Éppen megmotoztam a férfit mikor találtam valamit a köpenyében. Oda léptem a nyugodtan ülő férfihoz és át nyújtottam a papírt.

-Kapitány! - nyomtam a férfi orra alá majd miután elvette arrébb léptem. 

- Akkor. Stohess körzet Katonai Rendőrsége. Marlo Freundenberg közlegény. Szintén ebből az alakulatból,  Hitch Dreyse közlegény. Hogyan szabaduljunk meg tőletek?  - lépett a két említetthez Levi. A két közlegény meg ijedtek és össze húzták magukat. 

-Ti tehetek, arról, hogy Stohess körzetében több mint százan haltak meg!-  bátorodott fel a lány. Arra utalt mikor Annie és Eren a városban fogócskáztak. 

Az igazi otthonom? ( Levi ff. )/ Befejezett/Unde poveștirile trăiesc. Descoperă acum