|10. Fejezet|

82 4 1
                                    


♛- Mi folyik itt? -♛

-Anya?- kérdeztem meglepetten majd arrébb álltam a lóval hogy a többiek tovább tudjanak haladni.

- Mi a fénét keresel te itt? Ezt is apád miatt csinálod mi? Ugyan úgy fogod végezni csak mondom! - Ordibált velem a nő.

- Képzeld túléltem a kiképzőtábort, a Trosthi csatát és most jöttem vissza az első expedíciómról élve! - Köptem felé a szavakat.

- Te egy senki vagy! Csak egy kurva egy bordélyból!- Na itt lett elegem és felpofoztam.

-Kúrva jó kurva lehetek ha még szűz vagyok!- Ordítottam most már én is. 

- Ha te szűz vagy akkor még nem róttad le a tartozásaimat, de hát azért kültelek oda!- ekkor még egy pofont küldtem a nőnek annyi különbséggel hogy már sírtam.

-Nem mert az nem az én feladatom! Már rég elsírtam minden könnyemet, már csak a düh maradt.-Suttogtam.

-Amikor elkültelek nevetve jól éreztem magam és még csak nem is sírtam, egyetlen könnycseppet sem.- fogta meg a fejét.

-A lelkem mélyén megöltelek, és még csak meg sem bántam.- kezdtem bele. 

-Elszöktem onnan és fel gyújtottam a helyet! Reménykedtem abban hogy nem látlak többet mert akkor úgy voltam vele hogy végzek veled! - Léptem közelebb hozzá majd a mondandómat így folytattam:

- De te még azt sem érdemled meg! Kár lenne a nevemre nézve.- Tettem hozzá majd sarkon fordultam és fel ültem a lovamra. Akkor vettem csak észre hogy akad egy nézőm.

Levi-heichou volt az. Nem igazán törődtem vele és azzal sem hogy mennyit halhatott az anyámmal való beszélgetésből ezért el mentem mellőle és igyekeztem felzárkózni a többiekhez. 

-Állj meg! - Parancsolt rám a férfi de szartam rá. Nincs kedvem senkihez. Majd tovább mentem.

-Azt mondtam hogy állj meg!- ordított rám és a lovával elém állt. Könnyes szemeimet meg törölve néztem rá. Nem tisztelegtem amit észre is vett. 

-Pápaszem mondta hogy menj be hozzá. - Mondta a közömbös hangján.

-Az ki?- Kérdeztem flegmán.

-Hange...- Amint ezt kimondta el lovagoltam mellette minél gyorsabban próbáltam a tömegbe vegyülni. Sikerült is valaki tök idegen mellé beállnom. Végül a saját gondolataimba merülve fojttattam az utat. 

»»--⍟--««

Megkerestem Hange-sant, de azt mondta hogy vitassuk meg máskor mert közbe jött valami. Este folyamán Erwin elkért pár újoncot ( Armin. Mikasa, Jean, Kyoukát és engem) majd le vezetett minket az alaksor egyik szobályába. A szobába belépve megláttam Erent és Levi-haichout.

-Azonosítottuk azt a személyt aki a női titán lehet. - Közölte Erwin. Meglepetten fordultam felé mert nekem ezt egy szóval sem mondták. Annyit mondtak hogy lehet alá kell támasztanom egy két dolgot mivel harcoltam vele. 

-A művelet két nap múlva kezdjük. - Kezdte el mondandóját.

-A Stohess körzetben kerül rá sor, a fővárosban vezető utunk alatt. Ez az egyetlen és egyben utolsó dobásunk. Amint átléptük a határt, Erent előzetesben helyezik majd a fővárosban. Azok felkutatása sok nehézséggel jár majd aki a fal elpusztítását tűzték ki céljuknak. Elvégre az emberiség a kihalás szélén áll. Mindent erre a tervre teszünk fel. A terv a következő: 

-Amikor Stohess-be érünk akkor Erent csaliként használjuk fel, hogy a föld alatti alagútba csalja a célpontot. Minél lejjebb sikerül csalni, az alagút mérete és szerkezeti integritása miatt, ha a célpont átváltozik nem lesz képes mozogni. Azonban ha előtte változik át. Eren, akkor a te segítségedre lesz szükségünk. - Fejezi be a parancsnok.

Az igazi otthonom? ( Levi ff. )/ Befejezett/Where stories live. Discover now