|35. Fejezet|

62 2 0
                                    

-Ne siess!-

Eltelt két hónap. Minden folytatódott ugyan úgy, annyi különbséggel, hogy egy kicsit közelebb kerültem a férfihoz. Azt hiszem, hogy egyre jobban vonzódom hozzá. Amikor hozzám szól vagy megérint a pulzusom az egekbe szál. A légzésemet nagyából kordában tudom tartani, de az arcom színét azt nem. Ezért meg esett, hogy inkább azt mondtam, hogy kihagyom az edzést mert rosszúl érzem magam, hogy ne tűnjön furcsának. Az edzéseket egy kicsit félre tettük és inkább a stratégiai feladatokat elemeztünk. Persze azért naponta le kellet futnom 50 kört, de már szinte megsem éreztem. Minden átlagos volt egészen a mai napig ugyan is egy nagy hírrel "rohant" le hozzám a Heichou.

-Kölyök! Annie felébredt!- ért le a konyhába Levi.

-Hogy tessék? Titán alakban? Még mindig ellenünk van? Bántott valakit? Elszökött? Kellünk mi is? Várj szaladok a felszerelésért!- Álltam fel, de a férfi a felkaromnál fogva vissza tartott.

-Ülj le te zavaros nőszemély. Mindent elmondok.- Ültetett le, de még így is totál kész voltam.

-Tch, Erwin és Armin kezeli a helyzetet. Mi nem kellünk oda. Egyenlőre annyit tudok, hogy azt mondta, hogy készen áll egy tárgyalásra és, hogy nincs ellenünk.- ivott bele a teájába.

-Ki tudja még?- Tettem fel a kérdést miközben masszírozni kezdtem az orrnyergemet.

-Minden parancsnok szinte. De, ha írsz a barátnődnek akkor ne említsd, hisz egyenlőre nem beszélhetünk róla.- Nézett rám komoran mire bólintottam.

-Értettem. Mára van valami terv?- Kérdeztem miközben neki álltam elkészíteni még egy adag teát.

-Először is mivel itt az ősz jó lenne elsepregetni a faleveleket az udvaról.- Gondolkodott hangosan mire csak elkuncogtam magam.

-Hai-hai. Valami izgalmasabb?- Ültem vissza le a helyemre.

-Ha gondolod ki mehetünk a terepre. Azt hallottam, hogy a tisztogatás miatt van egy titáncsorda nem messze mellettünk.- Közölte unottan mire fel ugrottam és elrohantam a seprűért, hogy minél hamarabb tudjam le a dolgom és mehessek végre titánokat kaszabolni. -Na jó ezt leírva kicsit pszichopatának tűnt, de mi van abba?-Ruki-chan<3 -

-Oi kölyök, de ha nem alaposan csinálod elpicsázlak!- Kiáltott utánam amire csak vállat rántottam.

A lehető leggyorsabban tudtam le a dolgom és nagy meglepetésemre Levi elfogadhatónak titulálta ezért fel is szaladtam a felszerelésemért.

-Áh de jó újra viselni. Rendesen hiányoltam. Rossz volt ez az "elvonó kúra"- Jöttem le röhögve és indultam el a pajtához Levivel az oldalamon.

-Tch most fogod először élesben csinálni egy titánon a technikámat szóval ne kapkodj!- Pillantott rám és a lovainkra fel ülve el is indultunk.

Sokkal távolabb volt az a csorda mint mire számítottam. Még Levit is megszóltam ez ügyben aki csak teljesen figyelmen kívül hagyta a hisztimet.

-Nao! Egy 5 méteres jobbról!- Nézett hátra mire az említett felé vezettem a tekintetem.

-Megyek!- Kiáltottam majd ki lőttem a két pengét és üldözőbe vettem az új álldozatom. Egy kicsit elhúzódott de sikeresen le vadásztam és büszkén battyogtam vissza.

-Tch, elmegy. A következőt, ha nem szeded le elsőre akkor seggberúglak és bedoblak egy titán szájába. - közölte mire csak megforgattam a szemeimet. Ahogy haladtunk tovább már a titán többi bajtársa is feltűnt.

Az igazi otthonom? ( Levi ff. )/ Befejezett/Where stories live. Discover now