A történet a Demon slayer anime világában játszódik. Föszerepben Rengokuval a láng pillérrel, illetve egy kitalált női karakterrel Ryzuval. Ryzu Rengoku tanítványa aki pár évvel fiatalabb nála, és egy szerencsétlenség miatt került mellé. A pillér úg...
Kyojuro este épp a mellette békésen szuszogó Ryzut nézte. A fiúnak büszke mosoly ült az arcán azok után amik néhány perccel ezelőtt történtek közöttük. Ryzu ma éjjel megengedte neki, hogy a kezével közvetlen ott lent megérintse őt. Az ilyesmit a fiú Ryzu legnagyobb bizalmának záligaként tartotta számon, mely hatalmas ajándék volt számára. Ennek fejében nem is volt hálátlan, minden tudását bevetve kényeztette őt, aminek természetesen nem maradt el a hatása. Miután kielégítette őt Ryzu nyomban el is aludt, Kyojuro pedig nagyon büszke volt magára. Boldog volt, mert már nem sok választotta el tőle, hogy Ryzu teljesen az övé legyen.
Ryzu az enyém lesz, én pedig Ryzué. Nem is lehetne ennél tökéletesebb. - Kyojuro gyakran gondolt erre.
Abban reménykedett, ha megtörténik közöttük akkor Ryzuval végre minden rendben lesz.
Kyojuro arra is gyakran gondolt bár mindenki olyan boldog lenne a világon mint ő amikor Ryzuval van.
Mondd Ryzu, vajon tudnálak még ennél is jobban szeretni téged?
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Shinjuro sant a napokban furcsa érzések kerítették hatalmába. Bár otthon minden rendben volt mindenkivel, mégis úgy érezte aggódik valami miatt amit nem tudott megmagyarázni. Suzuna is észre vette, hogy esténként sokkal több időt tölt el az égbolt bámulásával,de nem akarta szóvá tenni ezt. Gondolta ilyenkor fontos dolgok játszódnak le a fejében. Az asszony nem tévedett nagyot. Shinjuro san nem céltalanul kémlelte az eget. Olyankor emlékezett meg azokról az elhunyt emberektől akik egykor nagyon közel álltak hozzá. Gondolatban sok dologot közölt az elhunyt feleségével, a szüleivel, tanítványaival. A napokban folyvást azon elmélkedett vajon mindent jól csinált e. Néhány évvel ezelőtt az élete egy forduló ponthoz érkezett. Akkor úgy érezte minden hibát jóvá kell tegyen amit elkövetett az élete során. A legfontosabb persze az volt számára, hogy boldoggá tegye a gyermekeit, és bebizonyítsa mennyire szereti őket. Naphosszat azon rágódott, vajon ezek a dolgok sikerültek - e. Miután megunta a végeláthatatlan agyalást, és bemenet lefeküdni, Suzuna látta rajta, hogy a szokásosnál is gondterheltebb. Miután kényelmes elfészkelte magát a férfi mellkasán, gondolta megpróbál beszélni vele, hátha tud segíteni. -Shinjuro. - Szólt hozzá halkan, közben pedig gyöngéden a mellkasát kezdte cirógatni az ujjaival. A gesztusára a férfi azzal válaszolt hogy a haját kezdte el simogatni. -Olyan szomorúnak tűnsz. - Folytatta Suzuna. -Nem vagyok szomorú. Talán csak túl sokat gondolkodtam. -Olyat is szoktál? - Kérdezte tőle kuncogva a nő, mire Shinjuro san morcosan nézett vissza rá. -Bocsáss meg. - Mondta még mindig nevetve a nő. - Tényleg aggódom érted. -Érdekesen mutatod ki. - Válaszolta duzzogva a férfi. -Nem tudtam kihagyni az alkalmat na. De tényleg aggódtam. Már napok óta így érzem. -És miért nem szóltál napokkal ezelőtt? Suzuna kissé elkomorodott. - Arra gondoltam talán olyan dolog amit csak a...a feleségeddel osztassz meg. -Olyan hülye vagy.- Rótta meg Shinjuro san.
